|
A megnyitható fejezetek rövid áttekintést nyújtanak egy speciális genealógiai adatbázisról, a településkönyv felépítéséről, hasznáról, az elkészítés buktatóiról, a vele szemben támasztható minimális elvárásokról, a szerkesztési és tartalmi alternatívákról, a lehetséges publikációs formákról, a kiadási nehézségekről.
Ma Magyarországon ez a publikációs forma még kevéssé divatos, pedig előnyei alapján nyilvánvaló, hogy a „genealógiai Kánaán” akkor érkezik el, ha minden hazai településnek elkészül a településkönyve.
2015-08-30
Ismertető letöltése egy pdf-ben
|
|
Településkönyv készítésével tulajdonképpen családfa-, ill. helytörténet kutatáshoz készítünk másodlagos forrást. A hitelesség érdekében a településen élő összes felekezet eredeti anyakönyve az adatbázis alapja. A klasszikus hármas (keresztelési, házassági, halotti) mellett ide értjük a bérmálási, a jegyességi és az iskolai anyakönyveket, az áttértek és megtértek listáját, valamint a vegyes házassági indexeket is – ha vezettek ilyeneket az adott településen. Ezt természetesen kiegészítheti az anyakönyv másolatainak, vagy fotókópiáinak feldolgozása.
Ezen kívül tetszés szerint felhasználható minden olyan egyházi vagy világi – jellemzően helytörténeti – irat, amely a feldolgozott településsel kapcsolatba hozható személyekre utal.6
Fontos, hogy minden felhasznált forrást tüntessünk fel!
6 Pl. összeírások [urbariumok, adóösszeírás, status animarum, iskolai névsorok, háborús veszteséglisták, temetői névsorok, haláleseti felvételi ívek, stb.], képviselőtestületi jegyzőkönyvek, levéltárban őrzött végrendeletek, szentszéki bírósági iratok, káptalani és vizitációs jegyzőkönyvek, a Historia Domus, holttányilvánítási peranyagok, káderlapok, dispensatiók iratanyaga, más települések - elsősorban a szomszédos, vagy a migráció másik végpontját jelentő települések – anyakönyvi adatai, helyi korabeli sajtóhírek, helytörténeti kiadványok, céhjegyzékek, szaknévsorok, stb.
|
