Nehéz magyarul egy szóval megnevezni azt az adatbázist (angolul Family book), melyet Magyarországon a műfaj német gyökerei miatt Ortssippenbuch (OSB), Ortsfamilienbuch (OFB), vagy Familienbuch neveken ismerünk. A hazai kutatók ezen kifejezéseket szinonimaként használják, s magyarul - közmegegyezés nélkül - családkönyv, települési családkönyv, települések családkönyve, falukönyv, település-névkönyv, településkönyv névvel illetnek.

Ezek gyakorlata és bevezetése hosszú folyamat eredménye volt a 18.századtól kezdve.

Családkönyvnek nevezzük az anyakönyvben vagy külön nyilvántartásban vezetett olyan családfa gyűjteményt, amely az anyakönyv-vezető lelkész által, az anyakönyvi adatok alapján készült.

Ez a gyakorlat Magyarországon és az egyes erdélyi felekezeteknél (református, ágostai evangélikus, uitárius, görög katolikus) követett gyakorlat volt a XIX,-XX. Században.

Települési családkönyvként beszélünk arról a családfakutatók által készített, egy település teljes anyakönyvi adataiból összeállított adatbázisról, (egy település, egy adatbázis) mely különleges helyet foglal el a már Magyarországon is egyre szaporodó (többnyire on-line, de legalább is web alapú) anyakönyvi adatbázisok sorában. Ez a tevékenység a 20.-21. században eredményezett és eredményez ma is jelentős, a kutatókat segítő adatbázisokat.

A következőkben összefoglalóan CSALÁDKÖNYV megnevezést használunk!
Ha szükséges utalunk a feldolgozási, tartalmi különbségekre.

Összegző gondolatok

A szerző reméli, hogy a településkönyveket nem, vagy nem jól ismerők körében kedvet csinál, a saját képességeikben, energiáikban bizonytalankodókat pedig a kutatás megkezdésére bátorítja ez a cikk. A másik – még fontosabb – remény, hogy a hozzáértők körében vitát generál, mert végső soron az új információk, ellenvélemények, kiegészítések, javítások is azokat a kutatókat segítik, akik ezt követően vágnak bele a sok kitartást igénylő munkába. A viszonylag gyorsan eredményekhez vezető családfakutatás – kicsit öncélú - öröme után remélhetőleg egyre több kutató ismeri fel, hogy az igazi genealógiai kihívást egy egész település anyakönyvi adatainak az összeállítása jelenti. Településkönyv írása felfogható egyfajta törlesztésnek is a saját családfa elkészítéséhez ingyen vagy fillérekért igénybe vett, mások által létrehozott adatbázisok használatáért.

Talán csak a szerző érzi így, de
„egy településkönyvet, a sajátját, minden családfakutatónak el kell készítenie az életben”!

A cikk megírásához nyújtott segítségért köszönet illeti Király Zsuzsanna, Kurucsai Pál kutatótársakat!