Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Médiatár Partnereink RSS
 Jelentkezés rendezvényekre 
  
 Sablonok 
 Eseménynaptár 
 Híreink 
 Felhívások 
 Előadásokról 
 beszámoló 
 Rendezvények 
 Találkozók,
 összejövetelek képei 
 Kirándulások 
 Kiadványok 
 Matrikula 

Az híreinket lásd a

MACSE hivatalos facebook oldalán

MACSE - facebook

KORÁBBI HÍREINKET AZ ALÁBBIAKBAN LEHET MEGTEKINTENI:

2018.02.28. Beszámoló - A magyar katonai veszteségkutatás kérdései 1703-19562018-03-16 13:40:16

A magyar katonai veszteségkutatás kérdései 1703-1956
címmel tartott tudományos konferenciát 2018. február 28-án
a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

VESZTESÉGKUTATÓ KONFERENCIA

A Hadtörténeti Intézet szervezésében a Múzeum épületében 2018. február 28-án, konferenciát rendezett a Rákóczi féle szabadságharc, az 1848-49-es forradalom, az I. és a II. Világháborúk, valamint az 1956-os forradalom katonai és polgári veszteségeinek kutatásáról.

A konferenciát Dr. Hermann Róbert történész, a Magyar Történelmi Társulat elnöke vezette.

Dr. Mészáros Kálmán kutató a Rákóczi féle szabadságharc (1703-1711) hadi és polgári áldozatai kutatásáról, adott tájékoztatást. A hat jelentősebb csata: Koroncó 1704, Nagyszombat 1704, Vöröskő 1705, Zsibó 1703, Trencsén 1708 , Romhány 1710, katonai áldozataihoz még az akkoriban 1709-1711 között dühöngő pestisjárványt is figyelembe kell venni. Nincs pontos adat, csak becslés. Tervezik adatbázis összeállítását.

Dr. Hermann Róbert az 1848-49 forradalom és szabadságharc kutatója (több mint 25 könyve jelent meg e témában), sorra vette a nagyobb csatákat, összehasonlította a bécsi császári és a hazai adatokat és azok számadataiból közelítette meg a reális számokat. Mindkét fél túlzott. Itt is hozzá kell számítani az 1848 augusztusában lezajlott kolerajárványt. Erre vonatkozó adatok kutathatóak az Országos Levéltárban a Számvevőség a H-83 fond adataiban Néhány adatot ismertetett: a császári kimutatások összesen 10 173 fő veszteséget mutattak ki, az oroszok 543 főt.

Dr. Kiss Gábor történész: a magyar katona áldozatvállalása a nagy háborúban címmel tartott beszámolót. Bejelentette, hogy a Bécsi Hadilevéltár, a Szlovák Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Hadtörténeti Intézet közös adatbázist hozott létre. Előreláthatólag ez év október végére elkészül, felkerül az internetre és kutathatóvá válik. (A világháború adatbázisa a neten, hősi halottak albuma)
A II. Világháború magyar áldozatai több forrásból elérhetőek. Pl.: www.hadifogoly.hu

Dr. Andaházy Szegi Viktor kutató az 1941 évi Gyorshadtest adatait ismertette:
Kárpát Csoport VIII., hadtest katonai vesztesége 9,83 % (Össz. létszám: 44444 fő)
A Hadtörténeti Levéltárban kutatható a HM 22/v fondjegyzék alapján.
Andaházi Szeghy Viktor: A magyar királyi I. gyorshadtest 1941. évi ukrajnai hadműveletei

Dr. Tulipán Éva a Hadtörténeti Intézet kutatója, az 1956-os forradalom áldozatai közül a fegyveres testületek tagjaival foglalkozott.
A Hadtörténeti Intézet adatai szerint a polgári áldozatok , mintegy 3000 fő, 16 %-a, a fegyveres testületek tagja volt. Példákat is említett: 1956. november 4-én 70 fő halt hősi halált a szovjetek támadásának következtében.
Bogár János honvéd több társával együtt utazott teherautóval Oroszlányról a Bányász- Munkatáborból Veszprém felé. Gyulafirátót térségében egy szovjet katonai járőr megállította és igazoltatta őket. Bogár honvéd elővette az igazolványát, azonban a járőr lelőtte. A szüleinek úgy állították be, hogy „szovjet katonáknak öltözött személyek” randalíroztak az országúton. Évekkel később az volt a legenda, hogy „ellenforradalmárok” állították meg a gépkocsit és ők voltak az elkövetők.
Tulipán Éva - Ostrom 1956-ban - A Köztársaság Tér Emlékezete

Dr. Horváth Miklós a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, az 1956-os forradalmat követő civil és katonai megtorlás áldozatairól, nagy érdeklődés mellett - ismerte kutatásait.
Kádár János az Ideiglenes Kormány elnökeként első rádióbeszédében, még „megbékélésről” beszélt, a gyakorlatban azonban -a szovjet szuronyok árnyékában- a „szemet-szemért” elve érvényesült. Gorbacsovnak elárulta az 1980-as években, hogy „szóltam az elvtársaknak, hogy elég legyen a kivégzésből”, mivel azok száma elérte a szovjet áldozatok számát!
A Jutadombnál (Soroksár) a szovjetekkel vívott harcokban 12 szovjet katona esett el, ennek ellentételezésére 12 magyar katonát végeztek ki a megtorlás során 1957 augusztusában.
A szovjet hadsereg 1956. november 4-én a reggeli órákban 64 elfogott magyar katonát azonnal kivégeztek.
A fegyveres testületeknél 1957- tavaszán Tiszti nyilatkozatot kellett aláírni az új ideiglenes kormányra. A tisztek 36 százaléka (6857 fő) nem írta alá.
Dr. Horváth Miklós kutatása ebben a témában megjelenő könyve: Hadsereg és fegyverek 1956. (Zrínyi Kiadó 2011.)

A konferencia meghívója (PDF formátumban)

A konferencia anyagát a Magyar Történelmi Társulat nyomtatásban is megjelenteti (megjelenését figyelemmel kísérjük).

Összeállította: Szücs János MACSE alapító tag

  Többféle hírt szeretnénk
  itt megjelentetni:
  • Az Egyesület életének híreit.
  • A családkutatók munkáját érintő, fontosnak ítélt híreket.
  • A kutatótársaktól kapott híreket.

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1025 Budapest Cseppkő utca 33     koordinator@macse.hu 
Gyorskereső  -  Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum