|
Oláh Tamás: Görgei Artúr levele Kazinczy Gáborhoz a budavári diadal megünnepléséről
A most ismertetésre kerülő forrás többszörösen is érdekes és több évfordulóhoz is kapcsolható. A napokban emlékezünk az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc egyik kiemelkedő katonai vezetőjének görgői és toporci Görgey Artúrnak (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) születése 200. évfordulójára, idén ünnepeljük az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulóját, de a forrás a Reformációi emlékévhez is kapcsolódik, mivel két jeles protestáns vallású közéleti személyhez kötődik. Ugyanis a levél írója Görgei Artúr evangélikus, míg címzettje a református és volt pataki diák Kazinczy Gábor, akinek szintén idén lesz születése 200. évfordulója.
A Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára Miskolci Központja a közelmúltban egy, a Levéltárunk gyűjtőköréhez tartozó érdekes, két kisebb különálló irategyütteshez jutott, a MNL Heves Megyei Levéltárának munkatársai jóvoltából, amelyért itt is szeretnénk külön köszönetet mondani dr. Szabó Jolán főlevéltáros, megyei levéltárigazgatónak, valamint dr. Kovács Melinda főlevéltárosnak.
Az egyik iratanyag a Borsod vármegyei Bánfalván birtokos és itt kastéllyal rendelkező Vladár család 19–20. századi irattöredéke, amely a XIII. 25. A Vladár család iratai (1381)–1942. törzsszámú fondba kerül, a másik pedig a zempléni és borsodi birtokos és mindkét vármegye életében nagy szerepet játszó Kazinczy Gábor (Berettő, 1818. július 21. – Bánfalva, 1864. április 18.) leveleit tartalmazza. Utóbbiak a XIV. 18. Kazinczy Ferenc és Gábor iratai (1669)–1849. törzsszámú fondban nyernek elhelyezést.
A két irategyüttes közötti kapcsolatot, bár részletesebb fondtörténeti információk sajnos nem eddig jutottak birtokunkba, az adhatja, hogy Kazinczy Gábor egyik testvére, Ottilia Lónyay Gábornak, Kazinczy barátjának, politikai eszme-, majd 1848/49-es képviselőtársának volt a felesége. Kazinczy pedig az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után a Borsod vármegyei Bánfalvára húzódott vissza önkéntes száműzetésbe, amelynek kastélyában a Lónyay Gáborral rokon Vladár Józsefné Lónyay Sarolta élt. (A fent említett Vladár irategyüttes részben az ő iratait tartalmazza.)
Kazinczy Gábort,[2] aki Kazinczy Ferenchez hasonlóan már fiatalon érdeklődött a történeti kutatások iránt, amint azt a Zemplén Vármegye Levéltárának iratain az 1848-as márciusi forradalom előestéjén tett feljegyzései tanúsítják,[3] a pesti forradalmat kitörését és az áprilisi törvények elfogadását követően, 1848. június 24-én az újhelyi választókerületben választották meg a népképviseleti országgyűlés képviselőjévé. Képviselőként a Kossuth ellenzékének számító „békepárt” egyik vezéralakja lett 1849-re és tagja volt annak a háromtagú küldöttségnek, amely Buda 1849. május 21-ei bevételét követően érkezett a fővárosba, hogy Görgei Artúr fővezér és hadügyminiszter[4] számára átadja a Magyar Katonai Érdemrend I. osztályú kitüntetését és az altábornagyi kinevezését, amelyet Szemere Bertalan miniszterelnök előterjesztésére május 22-én szavazott meg a parlament.
Görgei ekkor, 1849. május 26-án találkozott Kazinczyval, majd ezt követően írta neki az alább közlésre kerülő levelet. Ebben foglalta össze azon javaslatait, amelyeket a másnap, május 27-én, a budai vár bevételének alkalmából a pesti városháza előtt megtartani tervezett ünnepséggel kapcsolatosan kívánt megosztani Kazinczyval.
MNL BAZML XIV. 18. Kazinczy Ferenc és Gábor iratai (1669)–1849. Kazinczy Gábor iratai. Görgey Artúr levele Kazinczy Gábor országgyűlési képviselőhöz. Buda, 1849. május 26. (Eredeti autográf levél, A MAGYAR HADSEREG FŐ PARANCSNOKSÁGA köriratú pecséttel megpecsételve)
Forrás: Görgei Artúr levele Kazinczy Gáborhoz a budavári diadal megünnepléséről |
