|
Az I. Lipót császár által adományozott, idén 324 éves kiváltságlevél az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának legféltettebb kincsei közé tartozik. A hasonmás kiadás az eredeti oklevélhez hasonlóan bordó bársonykötésben jelent meg, és azon túl, hogy közli a szövegének olvasatát és fordítását, tudósít a diploma kiadásának és szentesítésének körülményeiről is. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Forráskiadványainak 43. kötetét szerkesztette és a szöveget gondozta Szendiné dr. Orvos Erzsébet főlevéltáros, nyomdailag előkészítette Katona Péter levéltári informatikus.
A szabad királyi városi rang elnyerése nagyon fontos határkő volt Debrecen életében. Ezzel a szabadságlevéllel végleg kikerült a földesúri fennhatóság alól. A város nemességet nyert, lakosai számára polgárjogot adományozhatott, és az önkormányzata által szabott törvények szerint élhetett. A kiváltság révén Debrecen egyenrangúvá vált a többi királyi várossal. Bár később a régióban betöltött politikai súlya és gazdasági lehetőségei csökkentek, de a 19. század végéig mégis sikerült megőriznie első helyét a legnépesebb városok között. Ebben igen nagy szerepe volt az 1693-ban megszerzett privilégiumnak, hiszen Debrecen polgárai számára még több évszázadig biztosította a városi rangnak megfelelő lehetőségeket.
Az 1693-ban elnyert kiváltság feltétele azonban a katolikusok beengedése volt a teljesen magyar népességű, református városba. De hiába ragaszkodtak az öntudatos debreceniek görcsösen a cívisváros hagyományaihoz, a betelepülőkkel szemben való idegenkedésük ellenére a római katolikus népesség száma fokozatosan növekedett, aminek eredményeként a 18. század végétől kezdett kialakulni a város felekezeti sokszínűsége, ezzel együtt vallási toleranciája.
A „maradandóság városa” azonban a mai napig őrzi református jellegét és cívis mentalitását, amelyben egyesül a református vallás morális értékrendje és az itt élők pragmatikusan puritán életfelfogása. Ezért maradt meg Debrecen örökös jelzőjeként a „kálvinista Róma” elnevezés, ezért játszik még mindig olyan nagy szerepet a város életében az 1693. évi oklevél, hogy máig április 11-én ünnepeljük Debrecen város napját.
Forrás: Projekteredmény: Elkészült a Debrecent szabad királyi várossá nyilvánító 1693. évi oklevél reprint kiadása | 
