|
Az idén 90. életévét betöltő Marton Ernesztina volt a ZS 882-es számú rab a Gulágon. ”A szenvedések földjén” című dokumentumfilm hosszú évek távlatából mesél egy fiatal lány gulág-emlékein keresztül sok százezer magyar sorstársának Szibériában töltött éveiről. A most bemutatásra kerülő film az ő történetük is.
1944-ben a II. világháború a vége felé közeledett, a szovjet Vörös Hadsereg már Magyarország területén nyomult előre. Az akkor 17 éves Marton Ernesztina egy családtagja révén kapcsolódott be az ügynöki feladatokba, egy “román kém” felderítése során.
A hazafias neveltetésű, fiatal lánynak izgalmas játék volt a rábízott feladatot ellátni, egyúttal lehetőség is, hogy külföldön tanulhasson. A kalandvágyó kamasz jó memóriájának és folyékony német nyelvtudásának köszönhetően Bécsbe, majd Tirolba került fél évre egy kiképző tanfolyamra, ahonnan 1945 júniusában tért haza és munkába állt. Ez év októberében egy lefüggönyözött autó az Andrássy út 60-ba szállította, ahol személyesen Péter Gábor, az ÁVH vezetője hallgatta ki a fiatal lányt.
Egy 1943. április 14-én hozott szovjet törvény lehetővé tette, hogy a hadifoglyokat is 15–20 év kényszermunkára ítélhessék. Az 1945-ös átszervezés után a Gulág és Gupvi táborhálózat 350 főtáborból és körülbelül 4000 melléktáborból állt. A németek által korábban megszállt nyugati területek lakosságának nagy százalékával, a hadifoglyokkal, és a szovjet Vörös Hadsereg által felszabadított és megszállt területekről (Lengyelország, NDK, Csehszlovákia, Magyarország, Románia) elhurcoltakkal növekedett a táborok lakossága. Itt folytatódik a fiatal lány története.
A személyes visszaemlékezésen alapuló dokumentumfilm elkészülését az elmúlt időszakban jelentős iratfeldolgozás előzte meg a Magyar Nemzeti Levéltárban. A közgyűjtemény a Gulág Emlékbizottság támogatásával több eredményes programot is megvalósított. A kényszer-elhurcolt áldozatok adatainak és hozzá kapcsolódó dokumentumainak jobb feldolgozhatósága érdekében a levéltári szakemberek több ezer levéltári oldalt digitalizáltak, internetes oktatási segédletet készítettek a Gulag Emlékév keretében. Az adatbázis a közép- és felsőoktatás számára már elérhetővé vált és segíti a téma feldolgozását a fiatal generáció számára. (http://oktatolapok.mnl.gov.hu/)
A Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött közel 300 kilométer iratanyag a nemzet emlékezete, amely kellő alapot ad fontos történelmi események feldolgozásához. A levéltár tudományos internetes forrásközlő folyóiratának, az ArchívNET különszámában is emléket állítottak a szovjet lágervilág üldözötteinek. (http://www.archivnet.hu/ 2017. évf. 1. szám)
Marton Ernesztinát 1946. február 7-én kémkedés és terrorizmus vádjával 20 évre ítélte a Szovjet Hadsereg Katonai Törvényszéke, abban az épületben, ahol a film ősbemutatójára kerül sor: a Városligeti fasor 33. szám alatti villában.
’A szenvedések földjén’ című alkotás a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársainak szakmai irányításával, az EPS Produkciós Iroda közreműködésével és a Gulág Emlékbizottság támogatásával valósult meg.
| 
