|
Megérkezett csütörtökön a bírósághoz az a keresetlevél, amelyben a fővárosi levéltár az adatvédelmi hatóság júniusi határozatának felülvizsgálatát kéri Kiss László 1962-es büntetőügye kapcsán. Az ítélet várhatóan arra ad majd választ, hogyan függ össze a nyilvánosság követelménye a személyes adatok védelmével a büntetőeljárásokban.
Tegnap kiderült, hogy perré alakul át az a vita, amely a fővárosi levéltár és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) között bontakozott ki az elmúlt hetekben Kiss László úszóedző büntetőügye kapcsán. A NAIH június végén állapította meg, hogy a levéltár nem járt el kellő gondossággal, amikor az 1962-ben lezárt bűnügy iratainak egy részét kiadta egy újságírónak.
A hatóság hárommillió forint adatvédelmi bírságot is kiszabott és előírta, hogy a levéltár készítsen szabályzatot, foglalja írásba az anonimizálás feltételeit. Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója, Kenyeres István lapunknak most elmondta: az adatvédelmi hatóság döntését nem tartják megalapozottnak, és kifogásolják a jogértelmezést is. Hangsúlyozta: a levéltár kellő gondossággal járt el, amikor kitakarta a személyes adatokat, és szabályszerűen tette lehetővé az iratok megismerését.
A benyújtott keresetlevél szerint egyébként egyetlen levéltárnak sincs szabályzata az anonimizálásról, a hatóságnak pedig nem is lett volna hatásköre a törvény hasonló értelmezésére. A főigazgató elmondta: a hárommilliós bírságot magasnak tartják, és kérik, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a hatóság döntését. Ha szükséges, rendeljen el új eljárást.
– A keresetlevélben foglalt érvek nem indokolják, hogy a NAIH önként módosítsa határozatát – ezt mondta el érdeklődésünkre Péterfalvi Attila (képünkön). Az adatvédelmi szervezet vezetője megerősítette: az információszabadság elvének és a személyes adatok védelmének együttesen kell érvényesülnie. A NAIH elnöke és a levéltár főigazgatója egyébként egyaránt úgy véli, hogy az 1995-ben elfogadott levéltári törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok helyenként ellentmondásosak. Sok esetben nem egyértelmű, hogy a régi bírósági aktákban szereplő személyes adatokat – a bíróságon, illetve a levéltárban – ki, hogyan és milyen feltételekkel ismerheti meg.
Az önmagán egyébként messze túlmutató ügyet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tárgyalja majd. A keresetlevelet csütörtökön iktatta az ítélkező fórum.
| 
