Beszámoló
Nyugodt légkör – ígéretes tervek
A korábbi évekhez képest idén igen nyugodt légkörben zajlott le a Közgyűlés, aminek vélhetően az is oka volt, hogy az előzetesen meghirdetett napirendi pontok közül a tagdíj emelésének ügyét jogtechnikai okokból törölni kellett. A jelenlévő mintegy félszáz Egyesületi tagon kívül a kiváló technikai háttérszolgáltatásoknak köszönhetően (az elismerés Jóna Sándort illeti) vidéki és külországi tagtársaink közül is sokan követhették figyelemmel a rendezvényt.
 A 2018-ban megválasztott vezetőségi tagok beszámolóinak sorát a kincstárnok, Gelei Judit kezdte meg (pénzügyi táblázatát csatoltuk). A résztvevők elégedetten nyugtázhatták, hogy 2018-ban az Egyesület bevételei (főképp a tagdíjak emelkedésének köszönhetően) nőttek, míg a kiadások – elsősorban a rendezvények számának csökkenése miatt – mérséklődtek. Az összesített mérleg mintegy 4 millió forintos többletet mutat: az elmúlt években enyhén gyarapodó összeget az Egyesület a 2019-re tervezett (és már megvalósult) számítástechnikai eszközbeszerzésekre fordítja. A taglétszám tavaly némileg csökkent. Gelei Judit elismerőleg szólt a MACSE aktivistáiról, akik indexeléssel vagy más tevékenységeikkel önzetlenül támogatják az Egyesület munkáját. Az anyakönyvek átírásában például tavaly csaknem 100-an vettek részt, de a többi adatbázis építését is sokan segítették. Közülük 67-en részesültek tagdíj-kedvezményben. Jó hír, hogy a motivációs rendszer idén sem változik, bár a Vezetőség – amint az elnök úr ezt kifejtette – a tagdíjcsökkentés mérhetetlen adminisztrációjának elkerülése érdekében távlatilag az indexelők másfajta honorálására tesz majd javaslatot.
Az adatbázisok helyzetéről – számos érdekes diagram bemutatásával - Solymosi Tamás adott tájékoztatást. Az egyes adatbázisok állományának bővüléséről, a feldolgozói stáb gyarapodásáról kiváló prezentáció készült, amely a szemléletes statisztikai ábrákkal együtt letölthető erről a helyről. Magyari Klára kiegészítésként az egyházi (tehát 1895 előtti) anyakönyvek indexelésének alakulásáról szólt. Ez a projekt tavaly augusztusban indult, egyelőre 220 ezer adatsornál tartanak.
A MACSE elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy 2018-ban a MACSE tevékenységében – még az indexelésben is - némi megtorpanás figyelhető meg. Mivel a kimutatások szerint a tagság 80%-a az adatbázisok miatt csatlakozik az Egyesülethez, ebben az évben mindent elkövetünk, hogy az adatállományt – legfőképpen persze az anyakönyvekét – a lehető legnagyobb mértékben tovább bővítsük. Fontos célkitűzésünk az erdélyi anyakönyvek indexelésének beindítása, az indexelés módszertanának oktatása, a legjobb eljárások népszerűsítése országszerte. Az indexelő stáb kiszélesítése érdekében új megoldásokra van szükség, mint amilyet például Solymosi Tamás vetett fel, aki a diákok szervezett formában történő bevonását kezdeményezte az őt alkalmazó iskolában.
A Vezetőségen belül működő Szabályzati munkacsoport munkájáról annak vezetője, Babcsányi Judit készített összefoglalót. A leglényegesebb munka az un. GDPR rendelkezés végrehajtása volt. Ezen rövidítéssel jelzett EU direktíva „a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról” rendelkezik, s ezt az utasítást - saját jogrendszerébe iktatva - valamennyi tagállamnak kötelező végrehajtania. Igen borsos árat számító külső vállalkozó helyett az Egyesület saját berkein belül tudta elkészíteni a szabályozást, amely most már a honlapon is olvasható. A munkacsoport számos más területtel is foglalkozik, közülük kiemelkedik az etikai szabályozás jelentősége. Rövidesen várható a választási szabályzat véglegesítése is, és megkezdődött a pénzkezelési szabályzat átdolgozása is.
 Reicher Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesület Alapszabályát is számos ponton módosítani kell, legfőképpen azt a pontot, amely összegszerűen határozza meg a tagdíjat. Amikor annak idején ezt 5.000,- Ft-ban rögzítették, az Alapszabály egykori megfogalmazói figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a rendezvények, utazások, és egyéb dologi kiadások egyre költségesebbé válnak; s azt is, hogy az adatbázisok bővülése, az új információ-technológiai (IT) szolgáltatások bevezetése új eszközök beszerzését teszik indokolttá. Mindezt a tagdíj jelenlegi mértéke - a megnövekedett taglétszám ellenére – nem képes fedezni. Az Alapszabály módosításával a Vezetőség tagjai feltehetően nyár végéig végeznek, az új szöveget pedig rendkívüli közgyűlés fogja megvitatni. Hozzátette még: noha a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása esetünkben nem kötelező, a Vezetőség munkájának jobb koordinációja érdekében mégis célszerű ezt létrehozni, az Ügyrenddel egyetemben.
Mihalik Béla, aki a vezetőségen belül a MACSE rendezvényeit, klubestjeit koordinálta, elmondta: 2018-ban sikerült megvalósítani azt az elképzelést, hogy a MACSE kiváló történészek bevonásával, a családkutatás eddig kevéssé feltárt, ritkábban alkalmazott módszereihez nyújtson segítséget. Az előadássorozat idén a második félévben folytatódni fog.
Ari Ilona kutatótársunk kapott megbízást arra, hogy az adatbázisokkal összefüggő adatvédelmi szempontokat vizsgálja, és javaslatokat készítsen a családkutatásokat adatvédelmi indokok alapján korlátozó intézkedések enyhítésére. Jelenleg a Nemzeti Levéltár idén januárban hatályba lépett kutatási szabályzata a mérvadó. A korlátozások elleni fellépés érvanyagát különféle felmérések alapján dolgozzák ki. Ezekből jól tükröződik, hogy a családkutatás nem pusztán magánszemélyek passziója: a kutatások során feltárt ismeretek egyaránt szolgálják az adott közösség és azok szakmai munkáját elősegítve a levéltárak érdekeit is.
Mindezek ellenére a jelenleg hatályban lévő törvényi szabályozás olyan szigorú szabályokat állapít meg, amelyek a polgári születési anyakönyvek kutatását gyakorlatilag ellehetetleníti. A fiatalabb korosztálynak így jószerével semmi esélye sincs arra, hogy akár a nagyszülők vagy például a háborúban elesett dédszülők adatait a nyilvános anyakönyvekben kutathassák. A szigorú korlátozások ellen az elmúlt időszakban a MACSE viszonylag kevésszer és meglehetősen erélytelenül lépett fel, fejtette ki az előadó. A munkacsoport megítélése szerint szükség van a jogszabály módosítására, ám ennek előkészítéséhez igen alapos munkára, befolyásos szövetségesek bevonására és hathatós lobbizásra van szükség.
Ilona kitért a MACSE tagsága körében folytatott felmérésekre. A beérkezett válaszokból leszűrhető, hogy 80%-uk az adatbázisok miatt lép be. Mindez még jobban felértékeli az indexelők és adatbázis-építők munkáját, akik önzetlen hozzájárulása a Vezetőség részéről is nagyobb fokú elismerést érdemel - tette hozzá.
Az elhangzottakhoz kapcsolódva Reicher Péter megjegyezte: felvetődött esetleges próbaper indítása annak érdekében, hogy egyértelmű legyen az említett jogszabály értelmezése, és az ebből adódó helytelen értelmezés miatt az egyes levéltárak részéről helyileg alkalmazott, eltúlzott kutatási korlátozásoknak véget vessenek.
A MACSE Felügyelő Bizottságának állásfoglalását Cseresnyésné Bécsy Zsuzsanna Margit terjesztette elő (teljes szöveg). Az FB szerint az Egyesület számviteli politikája és mellékletei elavultak, átdolgozásra szorulnak. Megítélésük szerint a működésben a tisztújítás után pozitív változás következett be, az elnökség tevékenysége nyitottabbá, a tagság számára átláthatóbbá, érzékelhetőbbé vált. A jelenlegi bevételekkel az eredmények fenntarthatók, de nem elegendők a szakmai előrelépéshez. A Bizottság javasolja, hogy az Egyesület belső működését biztosító szabályzatokat az Elnökség 2019. augusztus 31-ig dolgozza át és léptesse életbe.
A Közgyűlés az Elnökség szakmai és pénzügyi beszámolóit egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.
 A következőkben már az idei év tennivalóit, terveit foglalták össze a felszólalók. Ari Ilona immáron az Oktatási munkacsoport koordinátoraként számolhatott be arról, hogy az Egyesület oktatási portfóliója a klubszerű rendezvények mellett távoktatással, online kurzusokkal, gyakorlati útmutatókkal, szakmai túrákkal gazdagodik. Fontos cél az, hogy a családkutatás iránt érdeklődők körébe a fiatalabb generációkat is bevonják. Mellékelt prezentációja több konkrét eseményre hívta fel az érdeklődők figyelmét.
A 2019/20. évi pénzügyi terv előterjesztője, Reicher Péter elnök a tervek megvalósításához elengedhetetlenül szükséges pénzügyi háttérről és követelményekről adott tájékoztatást. A terv 2019-ben 5.000,- Ft, 2020-ban viszont 7.000,- Ft tagdíjjal számol. A bevételi tételek közül legkevésbé a pályázati pénzek tervezhetők: idén négy pályázatot adtunk be, közülük három már sikertelennek bizonyult és a negyedik elnyerésére sincs sok remény. Váratlan volt, hogy az erdélyi anyakönyvek feldolgozására beadott pályázatunk sem nyerte el a kellő támogatást.
A tervek szerint jelentősen nőnének az eddig igen mérsékelt PR és marketing kiadások. A MACSE lobbi erejének növeléséhez elengedhetetlen, hogy szélesebb körben megismerjék, ehhez pedig intenzívebb marketingmunkára, különféle PR-eszközökre (molinó, roll-up, kitűzők, stb.) és jóval több vidéki rendezvényre lesz szükség.
A táblázatban kiugróan magas tételként jelenik meg a bérköltség. Az Egyesület koordinátora jelenleg hat hónapos megbízással végzi a munkáját, havi 150.000,- Ft bruttó kiadással, amelyben a munkabéren kívül a járulékok és egyéb bérköltségek is benne vannak. A II. félévben a munkaideje heti 20 órára módosulna, és ezzel arányosan növekedne az őt megillető juttatás is.
Az idei év legnagyobb kiadási tétele a tárgyi eszközök beszerzése. Az IT eszközök fejlesztése elengedhetetlen a jelentősen megnövekedett taglétszám és mindenek előtt a mostanra már hatalmasra duzzadt adatállományok kezelése érdekében. A nagy értékű eszközök vásárlása – az előírásoknak megfelelően – három árajánlat bekérése, majd azok elbírálása alapján történt. A legolcsóbb ajánlatot Péchy Gáspár adta. Mellette szólt továbbá – mint alapítás óta MACSE-tag és egyes IT szolgáltatások adminisztrátora –, hogy alaposan ismeri az Egyesület működését és az ehhez illeszkedő informatikai igényeket. A szerver megérkezett, beüzemelése és az adatok költöztetése folyamatban van. A szerveren kívül az Egyesület számára a kutatásokhoz 2 db számítógépet, projektort és vetítővásznat is vásároltunk. A II. félévben a tárgyi eszköz beruházások jóval alacsonyabbak lesznek, de egy-két eszköz megvétele halaszthatatlan: nincs saját nyomtatója az Egyesületnek, a külső prezentációk megtartásához továbbá szükség van egy notebookra is.
2019-ben a jelenlegi tagdíjakkal az eddigi és tervezett bevételek és kiadások összesítésével 2,5 – 3 millió Ft mérleghiány várható. A taglétszám növekedésével óriási mértékben megszaporodtak az adminisztratív teendők, és a munka mennyisége az Egyesület aktivitásának, a projektek számának növekedésével várhatóan még tovább bővül. Ha a tagság köréből nem sikerül önkénteseket verbuválni erre a munkára, akkor félállású alkalmazottal kell a Kincstárnokra nehezedő munka terheit enyhíteni.
A hozzászólások egy része a vidéki kutatók nagyobb fokú bevonását, az információszolgáltatás audiovizuális eszközeinek bővítését szorgalmazta. Mások az indexelők körének illetve az indexelendő adatállomány kiszélesítésére tettek javaslatot. Volt, aki aggodalmát hangoztatta az adatbázisok jogi státuszának rendezetlensége miatt. Néhány hozzászóló a tervezett költségek némelyikét kifogásolta, és ezek bővebb megindokolását igényelte.
 A Közgyűlés ezek után elsőként a Napirend 5. pontjában megjelölt előterjesztésről szavazott (az Egyesület 2019. évi szakmai terveinek megvitatása, beszámoló az időarányos teljesítésről): 47 igen szavazattal és 6 tartózkodással elfogadta az előterjesztést. Ugyancsak pozitív döntés született a 7. pontban megjelölt előterjesztésről (A 2019. évi pénzügyi terv megvitatása és elfogadása: Költségvetési terv 2019), melyet a Közgyűlés 35 igen szavazattal, 1 nem szavazattal és 17 tartózkodással megszavazta.
A 8. pontban megjelölt előterjesztést (A BB21 közösségi helyiség bérleti díjának havi 40.000,- Ft összegre emelése) a Közgyűlés 22 igen és 4 nem szavazattal, valamint 22 tartózkodással (öten nem szavaztak) nem fogadta el.
A Közgyűlés teljes videófelvétele és a fényképek megtekinthető ezen a linken. A teljes Jegyzőkönyvben pedig részletes ismertetés olvasható ezen beszámolóban nem vagy csak vázlatosan érintett hozzászólásokról is.
Beküldő: Hirschler András
a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítője
Beszámoló fotói: Jóna Sándor (videóképek)
Helyszíni fényképek (a linken): Heim Pál László
| 
