Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Médiatár Partnereink RSS
 Jelentkezés rendezvényekre 
  
 Sablonok 
 Eseménynaptár 
 Híreink 
 Felhívások 
 Előadásokról 
 beszámoló 
 Rendezvények 
 Találkozók,
 összejövetelek képei 
 Kirándulások 
 Kiadványok 
 Matrikula 
2018.03.28. Év Kutatóhelye 2017. díjak átadása2018-04-03
 
ÉV KUTATÓHELYE 2017 DÍJAK
díjkiosztó ünnepsége
 
Helyszín: Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára
Időpont: 2018. március 28. (szerda) 11:00
 
 

Beszámoló

Év Kutatóhelye 2017. díj átadása és az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárának bemutatása

A 2017. évi ÉV KUTATÓHELYE díjak átadására március 28-án, Budapesten, az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárában került sor.

Az ÁBTL lett a belföldi kategóriánk győztese. A díjat Kollega Tarsoly István, a MACSE elnöke adta át dr. Cseh Gergő Bendegúznak, a levéltár igazgatójának.

Külhoni díjazottunk a Bécsi Magyar Levéltári kirendeltség lett, amely 2011. után másodízben nyerte el ezt a díjat. A díjat Dr. Oross András, a kirendeltség munkatársa vette át, átadásán jelen volt az MNL Országos Levéltárának képviseletében dr. Rácz György főigazgató helyettes. (Bécsbe az MNL delegál képviselőt.)

A 2018-ban második alkalommal átadott internetes kutatóhely díjat a Hungaricana Közgyűjteményi Portál nyerte a tagok szavazatai alapján. A díjat dr. Markoja Szilárd, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatója, a honlap létrehozója és működtetője vette át, a díj átadásán jelen volt Dr. Biszak Sándor, az Arcanum vezetője, akik technikailag működtetik a honlapot, valamint a Budapesti Fővárosi Levéltár főigazgatója, dr. Kenyeres István, akik adatállományukkal járulnak hozzá a honlap folyamatos bővítéséhez.

Kollega Tarsoly István az oldott hangulatú díjátadón ismertette a díj odaítélésének mikéntjét, beleértve a számszerű eredményeket is, amelynek alapján a vezetőség döntött a díj odaítéléséről. Németh József, az egyesület titkára, a díj koordinátora véleményeket, javaslatokat olvasott fel a díjazott levéltárokról, portálról, melyeket tagjaink írtak. Ennek mindig nagy sikere van díjazottjaink körében, mert közvetlen visszajelzést jelent számukra a használók felől.

A díj átadását fogadás követte, amely személyes találkozókra, megbeszélésekre nyújtott lehetőséget tagjaink, illetve a díjazottak képviselői között. Ezt követően került sor az ÁBTL bemutatására, amelyet az intézmény igazgatója vezetett, kollégái segítségével.

Igazgató úr az épület történetéről beszélt, amely 1878/79-ben bérháznak épült. Későbbi tulajdonosai az utcafronti részt magánlakássá alakították át, neobarokk stílusban. Boltívei, gazdag stukkó és oszlop díszítései, lépcsőháza, díszterme, ovális terme lenyűgöző szépségűek. 1939-ben került állami kézbe. 1945 után Péter Gábor ebben az épületben alapította meg az ÁVO elődjét, így a hely kiválasztása nem véletlen. A csodával határos módon maradt meg az épületben egy Mária Teréziát és Szűz Máriát ábrázoló Róth Miksa üvegablak, talán csak azért, mert be volt deszkázva. 1998/99-ben újították fel az épületet, ekkor került itt elhelyezésre az ÁBTL egy évvel korábban alapított jogelődje, a Történeti Hivatal. Az ÁBTL-t egy 2003. évi törvény alapján hozták létre. Feladata, hogy őrizze, kezelje és feldolgozza az egykori állambiztonsági szervek, valamint a politikai rendőrség 1944. december 21. és 1990. február 14. között keletkezett iratait, valamint ezeket – állami szaklevéltár lévén, díjmentesen – a kutatók rendelkezésére bocsássa. Igazgató úr elmondta még, hogy gyűjtőkörük az egész Kárpát-medencére kiterjed, sőt folyamatosan kapcsolatban állnak Oroszországgal is, hogy az egykori Szovjetunió magyar vonatkozású irataihoz (hadifoglyok, munkatáborba deportáltak) hozzáférjenek, de velük elég körülményes az együttműködés.

A levéltár szakmai bejárása során először egy iratsavtalanító gépet tekintettünk meg, amelyet úgy kell elképzelni, hogy mintegy 4 méter hosszú, kefékkel ellátott fém szerkezet, amelyből mindössze 3 van az országban. Szabó Erzsébet iratrestaurátor elmondta, hogy a gép kb. 8 perc alatt savtalanít – és így tartóssá tesz – egy dokumentumot, teljes kapacitását csak amiatt nem tudják kihasználni, mert az iratok elő- és utókezelése is tetemes időt vesz igénybe. Természetesen ezzel párhuzamosan gőzerővel folyik az iratok digitalizálása is.

Az ÁBTL több mint 4 folyókilométer iratot őriz az állambiztonsági szervek állományából, 3 raktárban. A legnagyobb, földalatti raktárba kaptunk betekintést Vörös Géza főosztályvezető úr irányításával és szakszerű magyarázataival. A személyiségi jogvédelem miatt természetesen eredeti dokumentumokba nem tekinthettünk be, de korhű mintaaktákba igen. Elmondta, hogy a levéltárban bármely magánszemély ingyenesen kutathat, kétféle minőségben: mint magánszemély és mint kutató.

  • Magánszemély saját maga, illetve közvetlen felmenői után kutathat az ügyfélszolgálaton bejelentkezve. Ebben az esetben megfigyelt személyek, szervezetek (objektumok) és beszervezett ügynökök aktáiba nyerhet betekintést. Személyesen és emailen is be lehet jelentkezni náluk, de az iratok előkészítése időigényes, akár fél év is eltelhet, amíg konkrét papírokhoz jut az érdeklődő. Ki kell takarni ugyanis bizonyos adatokat, pl. a szexuális beállítottságra, a szenvedély- vagy egyéb betegségekre vonatkozóakat.
  • Kutatóként nem csak egy-egy aktához, hanem egy egész tárgykört vagy települést felölelő anyaghoz lehet hozzájutni. Ennek azonban van egy feltétele: ajánlást kell szerezni egy magyarországi történelmi kutató intézménytől, ez lehet akár a Magyar Tudományos Akadémia, de lehet egy megyei múzeum is. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatos iratokban korlátlanul lehet kutatni a helyszínen, de otthon a fotelből is, ugyanis a kutató hozzáférést kap az ABTL digitális adatbázisához, amely jelenleg több, mint 800 ezer indexált, visszakereshető nevet, illetve az azokhoz tartozó dokumentumot tartalmaz. Az adatbázist folyamatosan bővítik, jelentős a fotóadatbázisuk és az archentológiai adatbázisuk, amely a hivatásos állomány tisztjeinek életútját írja le.

Jó hangulatban távoztunk az intézményből, amely – a többi kitüntetetthez hasonlóan – méltán megérdemelte az Év Kutatóhelye díját!

Németh József titkár, díj-koordinátor

A díjátadóról készült képek elérhetők ITT

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsanna képei
Császár Ildikó képei
Skoumal Krisztián képei

„AZ ÉV KUTATÓHELYE 2017” DÍJ ÁTADÁSA:
Szűcs János beszámolója

Az év kutatóhelye 2017 díjat, a MACSE tagjainak szavazatai alapján az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nyerte el.

Átadó ünnepségre 2018. március 28-án a levéltár Eötvös utcai székhelyén került sor.

Zsúfolásig megtelt a levéltár első emeleti díszterme. Kollega Tarsoly István a Magyar Családtörténeti Egyesület elnöke bevezetőjében ismertette a több mint 1200 fő, tagsággal rendelkező egyesület állásfoglalását. Megköszönte a díjazottaknak a kutatáshoz nyújtott szakszerű segítséget, odafigyelést.

Első díjat az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltára, a második díjat a Magyar Országos Levéltár Bécsi Kirendeltsége, a harmadik díjat a HUNGARICANA közgyűjteményi portál kapta.

Németh József MACSE titkár ismertette a szavazatokhoz fűzött ajánlásokat:

Az egyik kutató, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltárát javasolta, úgy fogalmazott, hogy „egy évet kellett várnia a bebocsátásra, azonban később mindenért kárpótolta az ott talált anyag, amely kutatását nagyban előre vitte”. Elismeréssel szólt az ott dolgozók udvariasságáról, segítőkészségéről.

Az Országos Levéltár Bécsi Kirendeltségének, a családtörténeti kutatáshoz nyújtott hozzáállása példaértékű. A levélben eljutatott kérésre rövid időn belül alapos választ, személyes kutatás esetén eligazítást és hasznos tanácsot is adnak.

A „HUNGARICANA” közművelődési portál alkalmazása a családkutatásban telitalálat. Nagyban megkönnyíti tájékozódásunkat az adott korban.

Megköszönte az elismerést az első díjat elnyert levéltár vezetője Dr. Cseh Gergő Bendegúz, aki a hosszú bejutás idejét a hatályos jogszabály alkalmazásának alapján magyarázta. A rendezvényt követően „raktársétára” invitálta a jelenlévőket.

Dr. Oros András a Bécsi Levéltári kirendeltség vezetője köszönte azt a bizalmat, amelyet a MACSE részéről tapasztalt, mivel immár másodszor is díjazták munkájukat. Ígérte, hogy továbbra is ebben a szellemben tevékenykednek.

A”HUNGARICANA” portál létrehozóinak képviselői: Markója Szilárd az Országgyűlési Könyvtár főigazgatója, Dr. Tüske László az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója, a Dr. Rácz György a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főigazgató helyettese, Dr. Kenyeres István a Budapest Főváros Levéltára igazgatója és Biszak Sándor az ARCANUM igazgatója köszönte meg az elismerést. Az utóbbi a fejlesztés és üzemeltetés részéről.

Markója Szilárd ismertette a HUNGARICANA portál létrejöttének körülményeit. Nem felső sugallatra, hanem a 2014-es könyvhéten sörözés közben merült fel a könyvtárosok között, hogy azt a szellemi kincset, amely a könyvtárakban, levéltárakban fellelhető, közelebb kellene vinni a lakossághoz, felhasználva a technika által felkínált lehetőséget. Ezért nem csak minket, akik itt állunk, hanem azt a 250 résztvevő intézményt is díjazni kellene, akik hozzájárultak a HUNGARICANA portál tartalmához (finanszírozó a Nemzeti Kulturális Alap).

Az ünnepséget állófogadás és raktárlátogatás követte.

Szűcs János
MACSE tag

  Rendezvényeinkről szóló beszámolók képi anyagokkal (közgyűlés, díjátadó, levéltári látogatások, szakmai utak, találkozók) .

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1025 Budapest Cseppkő utca 33     koordinator@macse.hu 
Gyorskereső  -  Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum