Beszámoló

A Fiumei úti főbejáratnál 2017. október 7-én Róka Zsuzsanna művészettörténész, a Nemzeti Örökség Intézetének főmunkatársa köszöntötte a MACSE által szervezett sétára érkezetteket.

Bevezetőjében vázolta az intézmény történetét, majd ismertette a tematikus séta tárgyát, amely a nemzeti gyásznap október 6-i tragikus eseményeihez kapcsolódik. Ezen a napon végezték ki 1849-ben Pesten, gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt és Aradon a 13 honvéd tábornokot.

Az igazgatósági épület előtt a kivégzettek feleségeinek portréiból álló kiállítás látható: a hátrahagyottak emlékezete címmel.

Napsütéses, kissé hűvös időben kezdődött a séta, amelynek első állomása a nagy gonddal felújított Batthyány Mauzóleum volt, amely 1870-ben közadakozásból épült. Idegenvezetőnk ismertette gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök kivégzésének tragikus történetét, a mauzóleumban elhelyezett családtagok életútját, kiemelve feleségének gróf Zichy Antóniának tevékenységét. Az épületet Schickedanz Albert tervezte.

Kossuth Lajos Mauzóleuma a Sírkert legszebb helyén, egy magaslaton épült. Előtte a Kossuth család kedvenc virágjai pompáztak az októberi napsütésben. A csodálatosan, kívül-belül felújított épület az ország legnagyobb síremléke. Az épületbelső mozaikművészeti megoldásai egyedülálló élményt nyújtottak.

A mauzóleum szomszédságában találhatóak a budai és pesti temetőkből áthozott a szabadságharcban résztvevők honvédek sírhalmai. Itt látható többek között, a Haynau által 1849-ben megvesszőztetett Maderspach Károlyné sz. Buchwald Franciska síremléke is.

150 éve volt a kiegyezés. Szellemi atyja, a „haza bölcse” Deák Ferenc, akinek nyughelye, a mauzóleum, amelyet 1887. május 21-én avattak fel. Tervezője Gerster Kálmán, szarkofágját Stróbl Alajos, a belső tér díszítését Székely Bertalan alkotta és Róth Miksa irányításával alakították mozaikká.

Az emléképület kupolájának tetején álló női szobor Kiss György alkotása. A magyar szoboröntés első nagyszabású kísérletének sikere, Schlik gyár nevéhez fűződik.

Meghallgattuk többek között, Jókai Mór, Görgey Arthur, Petőfi Sándor szülei síremlékeinek történetét is.

Jászai Mari a „nagy magyar” színésznő maga tervezte síremlékét. Hallhattuk, hogy annak köveit a régi Nemzeti Színház bontása során válogatta össze. Itt a síremléken lévő oszlopok még láthatták 1848. március 15-én este, hogy az ifjú Jókai Móric a Bánk Bán előadáson fellép a színpadra és ott a Gertrudist játszó Laborfalvi Róza kebléből egy rózsát nyújt át részére.

Jászai Mari síremlékének felállítása után még 15 évig élt, rendszeresen látogatta a temetőt és baráti körével még piknikezett is későbbi nyughelye mellett.

A három órás séta a világviszonylatban is számon tartott, szépen restaurált (hat ló vontatta) Apponyi gyászhintójánál fejeződött be.

A MACSE nevében a meglátogatott helyszíneken nemzeti színű szalagokat helyeztünk el.

A séta vezetője Róka Zsuzsanna széleskörűen tájékozott, nagy felkészültségű, kitűnő előadó, így az idő múlását nem érzékeltük. Köszönet érte!

Köszönet illeti a tanulságos, élményt jelentő Tematikus séta szervezőjét Beszeda Lászlót is!

Képek
Képeket készítette: Gyurkó Tünde

Beküdő: Szücs János