2004 októberében, a Radix-hez való csatalakozáskor írt levele.
"Három éve kezdtem el családom eredetét kutatni, amit egy idő; után kibővítettem menyeim (3) családfájának kutatásával.
Pillanatnyilag úgy tűnik túl nagy a fa és kicsi a fejsze. A dolgot még súlyosbítja, hogy egy kivételével az összes szál valamilyen irányban kivezet az országból, ennek megfelelően igen egyenetlenül haladok.."
T. Társak!
Megdöbbenéssel vettük a hírt, hogy mindannyiunk által szeretett kutatótársunk HANULA JUDIT május 25-én elhunyt.
Búcsúztatásáról később kapunk értesítést.
Sztrányaiék
jajj.....
Mi történt?...
dr Várkonyi Tibor
Őszinte részvétem a családnak! Nagyon fogom hiányolni őt is és leveleit is itt a családépítők között.
Cseresnyésné Bécsy Zsuzsi
Közben megtaláltam a régi levelezéseimet a Radix Forumról. Így mar nekem is volt kellemes levelezési kapcsolatom Judittal. Őszintén sajnálom, hogy mar nem levelezhetünk. Nyugodjon békében.
Hámori Marcsi
Valószinüleg, ha megérem, részt veszek a búcsúztatásán.
Skumal Krisztián
Megdöbbentő hír! Még terveztünk egy kiállítást Fonyódra a múzeumba Juditnak......
kedvessége, segítőkézsége hiányozni fog. Nyugodj békében Judit.
Huberné Marcsi
Ezt nem tudom elhinni! Rengeteg önzetlen segítőkészségen kívül az sem
mellékes nekem, hogy éppen a listán keresztül derült ki az, hogy "ős-rokonok" vagyunk. Judit hozzátartozóinak őszinte részvétem
Arnold Ernő
Judit nemcsak festő volt, hanem kutató is!. Amikor mi megtudtuk, hogy a legidősebb ismert Sztrányay Györgyünk (1645-1693) édesanyja Permay leány volt, akkor ő rögtön jelezte, hogy ismer egy Permay Ilona kutatót.
Össze is hozott a családdal, de Ilona addigra már nem élt. A 86 éves öccse, Vili bácsi elhozta Kenesére Ilona kutatási anyagait.
Így mi ki tudtuk egészíteni a saját anyagunkat a Permay ismeretekkel.
Ilona gyűjtött adataira alapozva, hálából elkészítettük a Permay család történetét és feltettük a honlapunkra. http://csaladaink.hu/
Vili bácsit azóta ős-rokonnak tekintjük. Örökké hálásak maradunk Juditnak!
Nyugodjon békében.
A Sztrányaiak nevében Gyurka és Ildi
Részvétem a Családjának! Nyugodjék békében.
Kovács Attila
Nem ismertem Juditot, de nagyon sok szépet irtatok rola.
Részvétem a Családjának, nyugodjék békében.
Simon Lea Marianna
Őszinte részvétem.
Sümegi Hegyi Ilona Adelheid
Őszinte részvétem Családjának. Nyugodjon békében.
Kustvall Angéla
Őszinte részvétem a családjának, nyugodjék békében!
Littomericzkyné Katalin
Nagyon szomorú hírt közöltél. Jól ismertem Juditot, többször jártam Nála, közel lakott. Festményei kiállítására is többször meghívott. Nyugodj békében, mindig gondolunk Rád:
Gyimesi Imre
A csend kísérje!
Páli Pista
Sajnos nem ismertem Juditot, de minden haláleset szörnyű. Részvétem a családjának.
Karsai Balázs
Őszinte részvétem családjának, nyugodjon békében:
Kovácsné Erzsi
Sajnos nem ismertem Juditot. Részvétem a családjának. Nyugodjon békében.
Szeman Jóska
Nagyon megdöbbentett a hír. Őszinte részvétem a családnak.
Szigetiné Ili
Őszinte részvétem családjának.
Gőbel Tamás
Lemaradással olvasom a leveleket és most láttam a szomorú hírt. Judittal meg kutatásaim kezdetén találkoztam a "Mormon" kutatóban. Néhányszor összefutottunk, segített a technikában és a kutatásban is kaptam tőle tanácsokat.
Nagyon szomorú ez, őszinte részvétem a családnak!
Radóczy Éva
Nagyon szomorúan olvastam, hogy egy régi társunkat elvesztettük.
Nagyon ledöbbentett Judit halála. Részvétem a családjának! Nyugodj békében!
Zathureczky Éva
Kedves szomorúszívű listatársak!
Újabb megdöbbentő hír! Hogyan mertek megelőzni minket, idősebbeket, rajtunk lenne a sor.
Nekünk kellene elmennünk, nem Nektek.
Bocsor Laci
A családnak őszinte részvétem és szerencsére nem földi halandók döntjük el ki kit követ az elmúlásban. Szeretettel:
Heim Pali
Hát ez most nagyon megütött... Jutka az elsők között segített nekem adatokkal még zöldfülű koromban jó 12 éve, azok a jászapáti jegyzetek mai napig megvannak, kedvessége, segítőkészsége mindig egyértelmű volt. Őszinte részvétem a családnak ezúton is! Szomorúsággal,
Mihalik Béla
R.I.P (Requiescat in pace!/Nyugodj békében! )
4si Gyuri
Singer Vera visszaemlékezése Hanula Judit tanárnőre http://www.szag.hu/hirestan.php#hj
A homályba vész, mikortól lett barátság a kolleganői kapcsolatunkból. Talán éppen akkor, mikor Ő elment a Szerb Antalból.
Voltam Vele osztály kiránduláson Szlovákiában, NDK-ban. Bejártuk közösen Angliát, fiainak szedtük a bokrok alól, innen-onnan az üdítős-, sörös dobozokat, mert akkor még nálunk ezek ritka kincsek voltak és a fiúk ezeket gyűjtötték. Emlékszem egy egész falat betöltő gyűjtemény lett padlótól a plafonig.
Felejthetetlen volt számomra a Szlovák paradicsomban töltött sátorozás Vele és a fiúkkal.
A fotózás: sokat mentünk szép lépcsőházakat, szecessziós házakat fényképezni, vagy virágokat, Ő nagy türelemmel fotózta a bogarakat hasalva, guggolva várta a pillanatot.
Együtt kezdtük a családfakutatást, jártunk a levéltárba.
De a mindennapokban is sokat segített nekem, hogyan kezeljem a muskátlit vagy az orchideát. Hogyan tegyem el a cseresznyét, epret télire, mit csináljak, ha magas a vérnyomásom...
Ha a lakásomban körbe nézek, szinte mindenről Jutka jut eszembe: akvarell képei, vázája, de a gardróbszekrényemet Ő tervezte.
A napokban jártam az országban erre-arra megfogalmazódott, hogy ezt el kell mesélnem Jutkának, lila színű virágzó mezőt láttam, nem tudom milyen növény ez, majd Jutka megmondja… hát sajnos erre nem kerülhet sor.
Elment.
A festés mellett egyre többet fotózott kint a természetben. Vadvirágokat és bogarakat fényképezett közeli (un. makro fotózással). A gyerekkori bogár és lepkegyűjteményhez jöttek az ígényes fotók. Egy fantasztikus világ felfedezésének lehettem tanúja.
Befogadták a vadvirág és a bogármeghatározó facebookcsoportokba. Sokan dicsérték művészi fotóit, segítettek meghatározni egy egy virág, ill bogár pontos fajtáját, alfaját, én meg tátott szájjal figyeltem, hogy ezen az "egyetemen" is milyen sikeresen halad és hogy már megint mennyi új ismerőse, barátja lett! Sok szép természetfotója szintén helyet követel majd egy posztumusz kiállításon!
Elfogult vagyok? Természetesen…
Kiss Mihály valóban jószemű és jó tollú kolléga, aki nem mindenkire szórt ennyi
dicsérő jelzőt és szeretetet
Összeszorul a szívem, mert ismét egy kedves kutatótárs elvesztéséről szólnak a hírek.
Hát "Hanula Jutkánk" is elment,
..... próbálom összeszedni a gondolataimat és emlékeimet róla, de nehéz....könnyeimmel küszködöm.
Még kezdő kutatóként sokat jártam az Óbudai Levéltárba és ott gyakran találkoztunk.
Szerénysége, egyszerűsége és mosolygós tekintete megfogott és kerestem a társaságát.
Beszélgettünk a családról, a munkáról és persze a kutatás nehézségeiről, szépségeiről egyaránt.
Mindig jó tanácsokkal látott el, türelemre intet és sokat biztatott....
Nagyon kedves, nyitott és segítőkész volt mindenkivel.
...és néha mesélt a festészetről, a szobrászatról is, mert "Jutka" festőművész és szobrász is volt.
Újpesten is volt kiállítása,.... meghívott és én bizony ámulatba estem a csodálatos pasztell és akvarell festményeitől
"Minden halállal elvész valami, ami értékes és helyettesíthetetlen!"
Őszinte részvétem a családnak!
Drága Hanula Judit az angyalok vigyázzanak RÁD!
Nyugodj békében!
Nagyon fogsz hiányozni,... szívembe zártalak....!
Kőhegyi Anikó
Tizenegy évvel ezelőtt a Hűvösvölgyi úton engem is Ő vezetett be a kutatás rejtelmeibe. Türelmes, jóságos ember volt, nem felejtjük.
Nyugodjék békében! Részvétem szeretteinek!
Wágnerné Erzsi
A családnak őszinte részvétem és szerencsére nem földi halandók döntjük el ki kit követ az elmúlásban.
Szeretettel: Pali
Othon P. László
Jancsók Hanulától…
A régebbi számítógépemről mentett dokumentumaim egyik mappája viseli ezt a nevet, benne 113 tétel anyakönyvi adattal. Érkeztek Jutkától, aki számon tartva a kutatott családjaimat folyamatosan ellátott
az általa találtakkal. Jó tíz éves az első bejegyzés…
Meggyőződésem, hogy rövidesen a mennyből is megindulnak a levelei hozzánk, méltatlan kutatótársaihoz, amennyiben a fenti anyakönyvben egyáltalán szerepelünk az ottani címlistán…
Szép példát kaptunk tőled önzetlenségből, segíteni akarásból, és nem nagyon találok rá jobb kifejezést: a szeretetből, amely sugárzott egész lényedből.
Az utóbbi időben egyre kevesebb szót váltottunk, pedig nyilván lett volna megbeszélni valónk képekről, kutatásainkról, most kezd igazán fájni annak tudata, hogy a párbeszéd már nem folytatható…
Drága Jutka, a szívünkben élsz tovább!
Sztrányaiak nevében Gyurka
|