Örményország története (Wikipédia)
Örményország történelme (Wikipédia)
Nagy Kornél: Az örmény etnogenezis

Hagyomány
Örményország egy fennsíkon fekszik az Ararát-hegy szomszédságában, ahol a zsidó-keresztény hagyomány szerint Noé bárkája földet ért, a vízözön levonulása után, és ők Noé három fia közül a legkisebbnek, Jáfet-nek a leszármazottai.

Őstörténet
Örményország területén az ember legrégebbiek közé tartozó, Afrikán kívüli nyomai kerültek elő.
Örmény-felföld az emberi civilizáció kezdetei óta lakott. I.e. 8000 évnél korábbi leletek kerültek elő.

Népesség
Elfogadott kutatások szerint az örmény népesség több indoeurópai és kaukázusi nép keveredéséből született

Államszervezet (ókor, középkor, újkor)
Kb.i.e. 600 – i.sz.428 örmény királyságot az Orontida dinasztia alapította, majd külünböző dinasztiákra bomlott
301 IV. Tiridatész krisztianizálta népét, államvallás lett a kereszténység,
428-630 az örmény királyság bukása után Szászánida Birodalmon belüli autonóm terület lett.
630-884 az arabok térfoglalása után örmény emirátus, autonóm fejedelemség lett
884-1045 Baqratuni dinasztia örmény királysága (néhány elkülönült királysággal) lett,
1045 Bizánci Birodalom fennhatósága
1045-1071 Szeldzsuk török fennhatóság
1075 a menekültek megalapították a Kilikiai örmény királyságot
1100 Zakarida Örményország
1230-1400 mongol hódítások
1319 Földrengés pusztította el a fővárost Ani-t, melyet lakói a 14.sz-ban elhagytak,
1400-1500 az ország lehanyatlott
1500-1813 török és a szafavita perzsia megosztotta egymás között az országot,
1894, 1896 Abdul hamid szultán a több jogot követelők miatt tömegmészárlást szervezett (80 000-300 000 ember pusztult el.
1813, 1828 az orosz birodalom bekebelezte Kelet-Örményországot.
1915, 1918 az ifjútörök tömegmészárlást szerveztek a keresztény örmények ellen,
1920.1923 további mészárlások (kb.1,5-2 millió örmény vesztette életét)
1920 békeszerződés terület visszacsatolással (Wilsoni Örményország) létrejött az Örmény Demokratikus Köztársaság
1922-1936 Kaukázusontúli Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság része lett Grúziával és Azerbajdzsánnal együtt. Kezdetektől fogva háborúban állt Azerbajdzsánnal a karabahi autonóm terület hovatartozása miatt.
1936 szétosztották három különálló szocialista köztársaságra (Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia).)
1924- Sztálin szerezte meg a hatalmat, újrakezdődött a rettegés időszaka
1991-ig a Szovjetúnió egyik tagköztársasága