|
|
| ÖRMÉNY CSALÁDKUTATÁS ERDÉLYBEN
A XVIII. században még az örmények történetének egyetlen forrásbázisát a főegyházmegye keretében működő négy (Szamosújvár, Gyergyószentmiklós, Erzsébetváros és Szépvíz)  alább említett örmény katolikus plébánia iratanyaga jelentette.
Erdélyben több, főbb "erdélyi örmény" központban külön anyakönyveik voltak sokszor még "erdélyi örmény" nyelven és ó-örmény betűkkel.
Ha nem volt, akkor a római katolikus anyakönyvbe jegyezték be az örményeket is, mely anyakönyvek az Állami levéltárakban kutathatók. Lásd pl. mell.
Ma az örmények főleg az alábbi gyűjtőlevéltárakban kutathatók.
|
| GYULAFEHÉRVÁRI FŐEGYHÁZMEGYEI LEVÉLTÁR |
510010 Alba Iulia, str. Mihai Viteazul 21, jud. Alba
Fax: 0258-811.454
E-mail: leveltar@romkat.ro
Levéltáros: Vass Csongor
Mobil: 0748-331.538
E-mail: csongor.vass@romkat.ro
Gyulafehérvár Erdély ősi történelmi fővárosa, a Gyulafehérvári főegyházmegye (korábbi nevén Erdélyi egyházmegye) székhelye, egyúttal a román ortodox egyház erdélyi székvárosa
Erdélyi fejedelmek nyughelye.
Az iratok több helységben vannak szétszórva, nehézkes hozzáférésük
http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=313
Mivel a plébániák nem tudták biztosítani az iratok helyes megőrzését ez indította el 2003-ban ezen forrásanyagok gyűjtőlevéltárba való begyűjtését.
2003-2009 között 9 fő-esperesi kerületből az alábbi kijelölt 9 gyűjtőlevéltárba történt a begyűjtés: Gyulafehérvár, Szamosújvár, Szamosújvári örmény, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Csíkszereda, Kolozsvár
A begyűjtött anyagokból csaknem teljesen hiányoznak az anyakönyvek. Azoknak a Gyulafehérvári Fő-egyházmegye négy örmény rítusú katolikus plébániájának – Szamosújvárnak, Erzsébetvárosnak, Gyergyószentmiklósnak és Szépvíznek – a levéltári anyagának összevonására, és a Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltárban való elhelyezésére került sor 2010-ben magyar levéltárosok közreműködésével.
A gyergyószentmiklósi örmény egyházközség levéltára helyben maradt, mivel itt élő közösségről beszélünk, ahol a hívők viszonylag nagy számban vannak jelen. (Az anyakönyvi másodpéldányok begyűjtésre kerültek)
E-Kutatás
Az e-kutatás lehetőséget biztosít a források elektronikus úton történő megismerésére, on-line kutatására. Egyes dokumentumok megtekintése ingyenes, más megjelölt dokumentumok – így az anyakönyvek is – díjkötelesek.
|
|
| SZAMOSÚJVÁRI ÖRMÉNY KATOLIKUS GYŰJTŐLEVÉLTÁR |
405300 Gherla (Szamosújvár), Str. Stefan cel Mare 5.
Telefon: 00-4-0264-241-916, 00-4-0744-765-617
Fax: 0264-241.916
E-mail: szakendre@armenonet.ro
Nyitvatartás: előzetes bejelentkezés alapján
SZAMOSÚJVÁR városát az örmények alapították a 17. század végén a régi római castrum és a Martinuzzi Fráter György által 1540.ben épített vár közötti területen. A szászok miatt Besztercéről idemenekült örmények I.Lipót beleegyezésével 1700-ban megvásárolták a szamosújvári vártól délre eső részt. Később itt telepedtek meg a Gyergyószentmiklósról és a Szépvízről jött örmény családok is. Az alapkövet 1700-ban tették le. A város felépítése közel 13 évig tartott. A város 1786-ban szabad királyi státuszt kapott.
MELTE - Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár
A történeti Magyarország katolikus levéltárai
Azért került ide az anyag, mert itt székel az örmény rítusú katolikus vikárius, tehát itt van az egyház-igazgatási központ.
A plébániákról begyűjtött iratanyag:
24,5 folyóméter irat
(Az iratanyag egy része átnedvesedett, és az írás tintája pergésnek indult, szerencsére nem állt be gombakárosulás).
- anyakönyvek kb. fele örmény másik fele magyar nyelvű
- a belsőszolnoki főesperesség hivatalos iratai
- Szent Gergely, a Szent Anna, a Szűz Mária stb. elnevezésű jámbor egyletek jegyzőkönyvei, tagnyilvántartásai és egyéb iratai
- Társalkodó Kör vagy Fúvózenekar Egyesület tagnyilvántartásai és egyéb iratai.
- árvaházak iratgyűjteményei,
- különböző személyi hagyatékok,
- értékes gyászjelentő-gyűjtemény,
- értékes személyi hagyatékokat képező magánlevelezések (megcsonkítva)
- 14 személyi hagyaték (összekeverve)
- tímár céh alapszabályzata 1700-ból
A Szamosújvári Örmény Katolikus Plébánia iratai itt megtekinthetők
A Szamosújvári Gyűjtőlevéltári e-kutatás lehetőséget biztosít a források elektronikus úton történő megismerésére, online kutatására. Egyes dokumentumok megtekintése ingyenes, más megjelölt dokumentumok – így az anyakönyvek is – díjkötelesek.
|
|
| ERZSÉBETVÁROS azaz EBESFALVA, az Apafi család uradalmi központja |
 Az első örmények 1654-ben érkeztek Ebesfalva területére. A főként Moldvából menekülő örmények I. Apafi Mihály fejedelem engedélyével a XVII. század végén, 1685-ben telepedtek le Erzsébetvárosba. Miután katolizálnak - megtartva rítusukat -, 1708-ban örmény szertartású plébániát szerveztek Erzsébetvárosban.
A plébániákról begyűjtött iratanyag:
8 folyóméter iratanyag a Szamosújvári gyűjtőlevéltárba került.
Digitalizált levéltári források itt
(Biokémiai károsodás nem veszélyeztette az állományt). Az anyakönyvek kb. fele örmény másik fele magyar nyelvű)
- főesperességi és plébániai ügyviteli iratok
- gazdasági jellegű okmányok,
- anyakönyvek 1708-tól hiánytalan sorozatban marad, nyelvük 1834-ig örmény, majd ezt követően váltakozva magyar és latin (15 kötet),
- névmutatókönyvek.
|
|
| SZÉPVÍZ (legkisebb) |
 Az 1672-ben Moldva déli részéből Erdélybe menekülő örmények nagyobb része Szépvízen ls Kantán telepedett le. Kis létszámúk miatt eleinte Gyergyószentmiklóshoz tartoztak, de 1768-as menekülési hullám tán számuk hirtelen megnőtt, így autonóm örmény kompániát létesítettek itt is.
Katolizálásuk Erzsébetvárosban történt. Kezdetben fakápolnában miséztek, a jelenlegi templomot
1763-1785 között építették, 1882-ben 202 lélekszámmal rendelkeztek. A plébániában 1997-ben ferences nővérek gyermekotthont nyitottak, a helyi örmény iskola 1890-ig működött, majd beolvadt az állami magyar iskolába. Fakultatív módon azután is tanítottak örmény írást és olvasást.
A plébániákról begyűjtött iratanyag iratanyag a Szamosújvári Gyűjtőlevéltárba került
Digitalizált levéltári források itt
- 3 begyűjtött plébánia iratanyaga igen kevés, állapota megfelelő volt,
- az 1931-es évet megelőző anyakönyveket államosították, csak 1932-1988 évi anyakönyvek maradtak,
- a História Domus - 1860-1973 közötti – adatokban, képekben nagyon gazdag kötet
- 3 örmény nyelven íródott kereskedői jegyzőkönyv 1764-1846 közötti időszakról
|
|
| GYERGYÓSZENTMIKLÓSI GYŰJTŐLEVÉLTÁR |
535500 Gheorgheni, str. Márton Áron 9, jud. Harghita
Levéltáros: dr. Bernád Rita
Mobil: 0744-182.273, 0726-122.808
E-mail: rita.bernad@romkat.ro
Gyergyószentmiklós iratanyag nem került begyűjtésre, helyben maradt, mert itt viszonylag nagyobb hívő közösség él. Kivételt képeznek az anyakönyvi másodpéldányok, melyek a Szamosújvári Gyűjtőlevéltárban online kutathatók itt.
A Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevértárral közös fondjegyzék az alábbi linken megtekinthető
Bernád Rita Magdolna: RÓMAI KATOLIKUS GYŰJTŐLEVÉLTÁRAK HARGITA MEGYÉBEN
GYGYL = Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltár
SZUGYL = Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltár
Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Temető, digitális adatbázissal rendelkezik.
|
|
|
|
|
|
|
