Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Fotógaléria Partnereink RSS
 
 Személyek 
 Családok 
 Események 
 Helytörténet 
 Személyes 
 Tallózó 
 Kutatásról 
Egy kutatás örömei!
Rögös, de izgalmas és ...
Kettős nevek
Szavazás Kutatóhelyre...
Nyúl Ágoston hősi halála
Bocskai hadi népe
Aranylakodalom anyakönyvi bejegyzése 1747-ből
Kétszeres anyakönyvezések
Egy érdekes anyakönyvi pótbejegyzés
Felekezetek a „mormon akció” idején
Családfa-kutatási tapasztalataim
Elek nyomában… Internetes nyomozás egy 140 éve eltűnt családtag után
Anyakönyvi érdekességek
Ösküi gyökereim
Névváltozás - kérés nélkül
Rögös, de izgalmas és eredményes út bácskai sváb Oriol(d) őseim gyökereinek felkutatásáig
Anyai nagyanyámról, Oriol(d) Katalinról csak kevés olyan gyerekkori emlékem van, amelyeket a családkutatás során származásával, ill. családja eredetével kapcsolatban fel tudtam használni, de talán mégis érdemes azok felidézésével kezdeni a történetet.

1945-ben két lányának családját fogadta be öt unokával kétszobás kis családi házába Komáromban. Esténként reszkettünk, amikor szállást és élelmet kereső kóbor szovjet katonák dörömböltek az ajtón. Nagymama azonban nyugodtan nyitott ajtót, majd valamilyen számunkra ismeretlen nyelven percek alatt békés távozásra bírta a katonákat. Mint utólag megfejtettem, szerbül szólt hozzájuk. Ez a nyelv még gyerekkori környezetében ragadhatott rá szülőföldjén, Bácskában.
Esténként trafikjának napi könyvelését végezve, ha számolt, ugyancsak furán hangzó szavakat mormolt magában ('fünfundzwanzig' és hasonlókat), mi gyerekek meg kuncogtunk. Bár akcentus nélkül beszélt magyarul, számolni mégiscsak könnyebb volt neki német anyanyelvén.
Amint később a családi beszélgetések során kiderült, nagymama a bácskai (Német-)Palánkán (németül: Teuto Palanka; szerbül: Bačka Palanka) született. Alig tudott magyarul, amikor nagyapámmal megismerkedett, majd gyűrűs vőlegényével szakítva, feleségül ment hozzá. Nyolc gyermeke született, akik közül egy fiút és öt lányt nevelt fel korán megözvegyülve, nehéz körülmények között.
Nagymama nem sokat tudhatott és mesélhetett gyermekeinek a családja eredetéről, mert anyám csak abban az összefüggésben beszélt erről, hogy az Oriol(d) családnév sokkal inkább latinos, franciás hangzású, mint német. Ennek alapján menekült francia hugenották elnémetesedett leszármazottainak vélelmezték a bácskai Oriol(d)okat, de erre nem volt semmi bizonyíték.
Nem is nagyon tisztelték anyjuk német származását, mert gyakran énekeltek és tanítottak meg nekünk is svábokat csúfoló dalokat, rigmusokat. Nagymama bátyját, Tóni bácsit a II. világháború után kitelepítették. Ezt anyámék úgy kommentálták, hogy szegény Tóni bácsi „jó magyar ember volt, de a felesége belekényszerítette a Volksbund-ba”.

Amikor nekikezdtem a családkutatásnak, nem volt már kitől további szóbeli információt kérni. A családi iratok között azonban megtaláltam anyám nagyszülőkig terjedő felmenőinek, így Oriol(d) nagyanyámnak és szüleinek születési és házassági anyakönyvi másolatait. Ezeket a dokumentumokat katonatiszt apám feleségének azért kellett beszereznie, hogy igazolja 'tiszta árja' származását, amit a korabeli szégyenletes, ún. 'zsidótörvények' követeltek meg. Schwarczinger Agata dédanyám anyakönyvi másolatának hátoldalán nagy vörös kérdőjel díszeleg, jelezvén, hogy a származást vizsgáló hivatalnok gyanúsnak találta.

Indulásként, tehát ismertek voltak Oriol(d) nagyanyám és szülei pontos adatai. Nagyszüleinek már csak a neve volt ismert, és további adataikat a Magyar Országos Levéltár (MOL) mikrofilmtárában is csak részben lehetett megtalálni:

  1. ORIOLD Catharina (*Palánka, 1882.12.03.; †Komárom, 1953.01.04.; ∞Palánka, 1906.12.29., PONGRÁCZ Miklós, *Eszterháza, 1879.10.23.; †Komárom, 1922.01.29.)
  2. ORIOL/ORJOLT/OHRJOLL Antonius (*Palánka, 1856.09.12.; †Palánka, 1910.12.09.; ∞Palánka, 1879.10.27., SCHWARCZINGER Agata, *Szépliget/Gajdobra, 1855.05.28.; †?)
  3. ORIOL/ORJOLT/OHRJOLL Antonius (*?; ∞Palánka, 1847.06.01., WAGNER Agnes, *Palánka, 1828.01.19.; †?); SCHWARCZINGER Carolus (*?, 1818/1819.; †Szépliget/Gajdobra, 1874.01.12.; ∞Szépliget/Gajdobra, KRÄMER Anna, *Szépliget/Gajdobra, 1818.01.09.; †?)

Ezen a ponton az Oriol(d) ág kutatása reménytelenül elakadt. Ükapám (III.) születési dátumát ugyanis Palánkán nem lehetett megtalálni, tehát máshonnan települt ide. Ráadásul a család nevének az anyakönyvekben található Orjolt/Ohrjoll írásmódja olyan feltevésnek is alapot adott, hogy akár egy elnémetesedett, de a szerb nyelvet is használó délszláv családról lehet szó. Oroszul ugyanis a hasonló hangzású orjol kifejezés jelentése sas.

Ekkor jött segítségemre, hogy tagja lettem a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesületének (AKuFF = Arbeitskreis ungarndeutscher Familienforscher). Itt ismertem meg, milyen fontos és hasznos forrásmunkák az ún. Ortssippenbuch-ok (OSB), amelyek egy-egy helység családi adatait, lakóinak leszármazási kapcsolatait dolgozzák fel. Ezeket legtöbbször a hazájukból elűzött, de ahhoz és őseik emlékéhez ragaszkodó „svábok” állították össze. Az egyik OSB forrásjegyzékében hivatkozást találtam Anton Reinmann OSB Palanka in der Batschka című művére. Bár ez Magyarországon nem volt elérhető, könyvtárközi kölcsönzéssel meg tudtam szerezni Frankfurt am Main-ból, a Városi és Egyetemi Könyvtárból (Stadt- und Universitätsbibliothek Frankfurt). Ebből kiderült, hogy Oriold Antonius (III.) keresett származási helye a Palánkához közeli Hódság (németül: Hodschag; szerbül: Odzači).

Izgatottam kerestem, hogy létezik-e OSB Hodschag, és hamarosan rátaláltam Martin Tuffner és Jakob Schuy OSB Hodschag 1756-1945 című művére, amelyet Stuttgartból, a Württembergi Tartományi Könyvtárból (Württembergische Landesbibliothek Stuttgart) tudtam kikölcsönözni. Ennek a műnek az adatai visszavezettek egészen a Magyarországra elsőként bevándorló Oriold Christoph-ig.
Tehát a további Oriold ági felmenőim adatai kiegészültek:

  1. ORIOLD Anton (*Hódság, 1822.07.13., †Palánka, 1862.07.13.; ∞Palánka, 1847.06.01., WAGNER Agnes, *Palánka, 1828.01.19.; †Palánka, 1878.03.19.)
  2. ORIOLD Landolin (* Hódság, 1790.02.08.; †Paripás/Parabuty/Ratkovo, 1836.09.13.; ∞Hódság, 1811.05.07., BENDEREK Katharina, *Hódság, 1793.10.19.; †Paripás/Parabuty/Ratkovo, 1836.09.07.)
  3. ORIOLD Christoph (*Ballweiler/Saarland, 1742.05.01.; II. ∞Hódság, MAYER Magdalena, *?, 1753.)
  4. ORIOLD Heinrich (*?, 1712.; †Hódság, 1784.10.17.; ∞?, ALBERT Anna Maria)

Stefan Stader Sammelwerk donauschwäbischer Kolonisten Teil V. művében közli, hogy ORIOLD Christoph 1764.06.15-én Bécsből indult a Bánátba első feleségével (I. ∞Ballweiler/Saarland, 1764.03.15., MALINGE Elisabetha, *Ommersheim/Saarland, 1741.05.15.; †Hódság, 1774.08.22.). Először Apatinban telepedett le, ahol 1770-ig élt, majd átköltözött Hódságba. Itt első felesége halála után, akitől öt gyermeke született, újra nősült (ld. V.), és második feleségétől újabb nyolc gyermeke született, köztük Landolin (IV.). Később Christoph apja, Oriold Heinrich is követte fiát Magyarországra, és 72 éves korában Hódságban hunyt el, ahol akkor Christoph fia élt.
A szárvidéki Ballweiler-ből való származás kielégítően megmagyarázta a német anyanyelvű család nevének franciás hangzását, hiszen a Szárvidéknek akkoriban minden bizonnyal vegyes francia-német lakossága élt.

Jóleső érzéssel nyugtáztam, hogy ezzel végleg lezártam családkutatási munkám egy fejezetét, mert eljutottam addig a pontig, ameddig a család ezen ágának kutatása során egyáltalán el lehet jutni.
Úgy látszik azonban, naiv dolog volt azt hinnem, hogy a családkutatást bármilyen irányban is véglegesen le lehet zárni. Váratlanul mindig felbukkanhat valami új információ, amely új megvilágításba helyezheti az addig kialakult képet, és új kérdéseket vethet fel. Velem is ez történt.
Kíváncsi lettem ugyanis, hogy hol is van ez a szárvidéki Ballweiler helység, és mit lehet tudni múltjáról, illetve jelenéről.

Rákattintottam az interneten a Ballweiler névre, és meglepetten tapasztaltam, hogy ennek a viszonylag kicsi, kb. 1000 lakosú németországi településnek is van honlapja, méghozzá meglepően informatív. Megtudható például, hogy a helységet a harmincéves háború végén, 1648-ban mindössze öt, név szerint ismert személy lakta, és ez a szám 1698-ra is csupán 51 főre nőtt. Ebből arra lehet következtetni, hogy Oriol(d) őseim is Ballweiler első újratelepítői közé tartozhattak. De vajon honnan érkeztek ide? Erre a kérdésre reménytelennek látszott választ találni. Közbejött azonban a családkutatók által mindig is remélt szerencsés véletlen!

Egyik belga unokatestvérem küldött egy meglepő fotót a Barcelonában, Katalónia fővárosában tett kirándulásukról, amelyen az egyik tér névtábláján ez a felirat áll: Plaça de Sant Josep Oriol (Szent Oriol József tér).

Nocsak! Felbukkant egy Oriol(d) ős Katalóniában? Méghozzá egy igazi szent! Ezzel talán nyomára bukkantunk az Oriol(d)ok eredeti származási helyének!

Lássuk, ki is volt ez a Szent Oriol József.

A következőket lehet megtudni róla az interneten található Katolikus Enciklopédiából és egyéb forrásokból (http://www.newadvent.org/cathen/11316a.htm; http://saints.sqpn.com/saint-joseph-oriol/):
'Barcelona Csodatevőjének' nevezik, aki 1650.11.23-án született Barcelonában, a Barcelonai Egyetemen tanult, 1684.08.01-én a teológia doktora lett, 1676.05.30-án szentelték pappá. Isten profetikus és csodatevő erővel ruházta fel. A haldoklók, a vakok, a süketnémák, a bénák és a szélütöttek azonnal meggyógyultak általa. 1702.03.23-án hunyt el Barcelonában. VII. Pius pápa 1806.09.05-én boldoggá avatta; X. Pius pápa pedig 1909.05.20-án szentté avatta. Egyházi ünnepe március 23-án van.

Nem lehetetlen tehát, hogy Oriol(d) őseim gyökerei valahova Katalóniába nyúlnak vissza, ahonnan a 17. és 18. század fordulóján vándoroltak ki az elnéptelenedett Szárvidékre, majd néhány évtizeddel később, tovább az elnéptelenedett Magyarországra. Mindenesetre vállalkozó szellemű emberek lehettek!

Azért ezt a feltevést még bizonyítani kell! Remélem, ezúttal sem hagy el a szerencse.


Írta: dr. Lévay Béla
2011.12.05
 

© MACSE   Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  H-1114 Budapest, Szabolcska Mihály utca 7.    macse.koordinator@gmail.com 
Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum   -  Webmester