Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Képek, videók Partnereink RSS
 
 Személyek 
 Családok 
 Események 
 Helytörténet 
 Személyes 
 Tallózó 
 Kutatásról 
Egy kutatás örömei!
Rögös, de izgalmas és ...
Kettős nevek
Szavazás Kutatóhelyre...
Nyúl Ágoston hősi halála
Bocskai hadi népe
Aranylakodalom anyakönyvi bejegyzése 1747-ből
Kétszeres anyakönyvezések
Egy érdekes anyakönyvi pótbejegyzés
Felekezetek a „mormon akció” idején
Családfa-kutatási tapasztalataim
Elek nyomában… Internetes nyomozás egy 140 éve eltűnt családtag után
Anyakönyvi érdekességek
Ösküi gyökereim
Névváltozás - kérés nélkül
Ösküi gyökereim

A kutatásom kezdetén még azt hittem, hogy a család őseinek központi települése Székesfehérvár volt. Anyai nagyanyám családjáról csak annyit tudtam, hogy testvérei közül többen ott élnek, bár vannak olyanok is, akik Veszprém, Vas, vagy Zala megyében telepedtek le. Igyekeztem a lehető legtöbb adatot összegyűjteni a családom tagjaitól, mindenekelőtt édesanyámtól. Aztán nekiveselkedtem, és elindultam a levéltárakba, felkerestem a plébániákat. Nagyon meglepődtem, amikor kiderült, hogy a dédnagyapám, Staudt Ferenc, 1893. május 22.-én Palotán házasodott meg. A várpalotai plébánián sok-sok információval lettem gazdagabb. Megtudtam, hogy nemcsak, hogy ott kötött házasságot, de ott is született 1867-ben. Ott születtek a testvérei is, nemkülönben az édesapja, aki szintén a Staudt Ferenc nevet viselte.

Sajnos az édesanyja, Cziegelmüller Teréz születésére a várpalotai anyakönyvekben nem találtam adatot. Találtam viszont egy bejegyzést Cziegelmüller Mária házasságkötésére vonatkozóan. Róla azt olvashattam, hogy Öskün született. Így találtam rá az egész Cziegelmüller családra. Tziglmülner Martinus uradalmi vadász és felesége, Schifler Mária az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején születtek. Martinus Isztiméren, felesége, Mária pedig a németországi Bayer-Württemberg tartományban. Felnőtt életük nagy részét már mindketten Öskü Balla-pusztán élték, és itt adtak életet nyolc gyermeküknek is. Balla-puszta Öskü falutól észak-nyugatra, a hegyek közötti völgyben, az erdő közepén feküdt. A településnek ma már nyoma sincs. A mellékelt katonai térképen azonban még feltüntetik, sőt itt még ükszüleim házának alaprajza is látható:

Az 1700-as évek elején, a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt, a Zichy család Ösküre németeket, szlovákokat, tótokat telepített, akik lassan asszimilálódtak. E lassú folyamat ideje alatt - mivel a betelepültek nem tudtak magyarul - az egyház úgy segített, hogy nem csak magyarul, hanem bizonyos napokon német és szláv nyelveken is tartott istentiszteleteket.

Öskü, Balla-puszta környékén abban az időben hatalmas erdőség volt. Az uradalmi vadásznak sok teendője akadt a nemes vadak körül. Nem csak a vadállomány védelme, gyarapítása, a kártételek megelőzése, de a vadak téli etetése, valamint a vadászat előkészítése, biztonságos végrehajtása is a feladatai közé tartozott. A vadászat abban az időben is úri passzió volt: ilyenkor éjjel-nappal rendelkezésre kellett állni.

Kertész Kálmán ösküi plébános 1934-ben könyvet írt a helyi plébánia történetéről. Ebben említi, hogy egy 1817-ben lezajlott egyházi ellenőrzéskor: „…a balla-pusztai erdőházban 6 lélek élt”. Talán épp az őseimről írta ezt? Manapság már csak azt láthatja az arra járó, hogy a vidék teljesen kopár, hiszen az 1920-as, 30-as évektől itt már katonai lőtér működött. Ma is ezt a célt szolgálja.

Mindeddig azt hittem, hogy Öskühöz csupán egyetlen szállal kötődöm: Bíró Erika, a lányom családjával Öskün él, és tanít.

Kutatásaim nyomán a kapcsolatom Öskühöz egészen új dimenziókkal gazdagodott.

Írta: Tóth Gézáné Vilmi, 2015.01.12.

 

© MACSE   Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1114 Budapest, Bartók Béla út 21.     macse.koordinator@gmail.com 
Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum   -  Webmester