|
A Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, a SZAB Néprajzi Munkabizottsága és a Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület 2015. november 26-27. között az első világháború 100. évfordulója alkalmából konferenciát szervezett Szegeden. A kötet a konferencia különböző szekcióiban elhangzott előadások írott változatait tartalmazza.
Konferenciakötetünk reményeink szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy az első világháború mindennapi életre gyakorolt hatását minél jobban megismerhessük és megérthessük. Kiadványunk tudományos értékét elsősorban az szolgáltatja, hogy különböző tudományszakok képviselői esettanulmányok szintjén olyan témákat próbáltak megragadni, amelyeknek az elemzésére mindezidáig viszonylag kevés kísérlet történt.
A tartalomból:
Előszó (Habsburg-Lotharingiai Mihály)
Köszöntő (Karsai Krisztina)
Szerkesztői előszó (Glässer Norbert–Mód László)
ÍRÁSBELISÉG, NARRATIVITÁS
Kovács Anita: Magyar írók József főherceg emlékezete nyomában
Vajda András: „Szomorú idők emléke”. Az első világháború ábrázolása sáromberki parasztiratokban
Karácsony-Molnár Erika: „Vágtam a kozákot koma…”. Nagyotmondások a Nagy Háború idején történtekről
Bódán Zsolt: „Egy úr a pokolban is úr…” A hadsereg, mint a polgári élet színtere egy gyulai polgárcsalád fiainak első világháborús levelezésében
Pál József: „Utolért a háború!” A Júliai-Alpok íróiról
Csapai János: Egy sárközi szanitéc levelezése
Kukkonka Judit: Szegedi iskolapadból a frontra. Kókay László naplója
Pajor Katalin: Narratív történetformák, női narratíva. Az első világháború eseményeinek elbeszélése a haditudósító Kamenitzky Etelka önéletírásában
Kürti László: Akasztófahumor és nacionalizmus. Manno Miltiades első világháborús karikatúrái
Kiss Gábor Ferenc: Egy katonalevél a Nagy Háborúból
Tengely Adrienn: Világháborús ájtatosságok az Egri Egyházmegyében a körlevelek tükrében
HÁBORÚ HATÁSA A HÁTORSZÁGBAN
Cora Zoltán: Mezőgazdasági társadalombiztosítás és a Nagy Háború. „Korforduló” vagy átmenet?
Orbán Imre Mihály: „A háború után sok munka vár ránk.” Egy Torontál vármegyei község helyzete az I. világháború alatt ahogy a plébános látta
Somogyi László: „…ez az idő hosszú lesz, de türelemmel kell lennem szabadulásom napjáig!” Internált lét Vácon az első világháború alatt
Katona Csaba: Az első világháború hatása a sörgyártásra és -fogyasztásra Magyarországon
Markos Gyöngyi: Városrész született: Szeged-Kecskés István telep
Tóth István: Front és hátország a szegedi k.u.k. 46.-osok kapcsán. Hivatalos propaganda és a privát szféra
Molnár Tibor: A magyarkanizsai Nagy Háború hadikórház működése, valamint az 1914-1918 között keletkezett katonai temetőparcella története. A katonai temetők kialakulása a Délvidéken
VÁLTOZÓ TÁRSADALMI SZEREPEK ÉS MINDENNAPOK
Vértesi Lázár: A plébánosok szerepvállalása az I. világháború hátországának társadalom-szervezésében
Czeglédi Noémi: Az első világháború hatása a magyar cserkészmozgalomra
Fodor Fanni: A háborús mindennapok hatása egy személyiség fejlődésére. Nagy Imre az első világháborúban és a hadifogságban
Frauhammer Krisztina: A katona imája
A.Gergely András: A Nagy Háború hatásának találkozása a történeti értelmezésekkel
Fodor Péter: Csongrád az első világháborúban
Falusi Norbert: A romániai magyar oktatás kezdetei 1918-1922
Miklós Péter: Izsáki mindennapok az első világháború idején – egyházi források tükrében
Kovács Kálmán Árpád: Hódmezővásárhely reformátusai és a Nagy Háború. Origó. Református egyházi élet Hódmezővásárhelyen a háború kitörésekor
Bognár Anikó: Mollináry bakák a Nagy Háborúban
HAGYOMÁNYOS NŐI SZEREPEK VÁLSÁGA
Bödők Gergely:„A munka frontján”. A nők változó társadalmi szerepe a Nagy Háború hátországában
Hrotko Larissza: A politikai felelősség tudatában. A női pacifista újságírás lingvisztikai elemzése
Glässerné Nagyillés Anikó: Hagyományos polgári női szerepek válsága a Nagy Háborúban. Modern válaszok Pataky Sándorné „Nehéz sors” című visszaemlékezésének tükrében
EMLÉKEZET, GYÁSZ, HŐSKULTUSZ, MUZEALIZÁCIÓ
Jakab Albert Zsolt: A Nagy Háború emlékezete Kolozsváron
Vér Eszter Virág: „Ha sírja Bécsben van, szobra legyen Budapesten…” Adalékok a budapesti Erzsébet-emlékmű (felállítás) történetéhez
Zima András: Elkísérés nélküli gyász. Első világháborús magyar zsidó hősi halottak gyászhíreinek antropológiai vizsgálata a budapesti magyar nyelvű zsidó lapokban
Király Sándor: Hadirokkantak és hadiárvák hazánk egyetemein az első világháború után
Glässer Norbert: „A zsidó gyász”. Az állampatrióta királytisztelet neológ zsidó adaptálása Ferenc József feletti gyász során
Törő Balázs: A sebesült hős katona mítosza
Mód László: Az első világháború muzealizálása egy vidéki múzeum példáján
„ITT A LÖVÉSZÁROK MENTÉN…”
Barna Gábor: Képeslapok az első világháborúból. Gondolatok egy kiállításhoz
Forrás: Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék | Hamarosan… | 
