|
A második világháborút követően a hazai szénbányászat az újjáépítés kiemelt iparága, és így a fokozatosan kiépülő kommunista diktatúra beruházási politikájának egyik kedvezményezettje volt. Ezzel együtt a bányászat elszenvedője, áldozata is volt a folyamatosan terjedő hatalmi gyanakvásnak, az ország természeti adottságait és teherbíró képességét figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitikának.
A szakmai vezetők elleni támadások már közvetlenül a háború utáni igazoló eljárásokkal megkezdődtek, de az újjáépítéshez szükség volt a szakértelmükre, így ezek csak szűkebb rétegeket érintettek. A tervgazdaság meghirdetésével azonban mindinkább megszaporodtak a hatalom támadásai a régi szakemberekkel szemben.
A Rákosi-korszak bányamérnök- pereiről elmondható, hogy a hatósági eljárások megindításának indoka általában vagy a halálesettel járó szerencsétlenség kiderítése, vagy a termelés huzamosabb ideig történő stagnálása, visszaesése volt, így 1950-től bányamérnökök, műszaki vezetők, geológusok kiszámít- hatatlan rapszodikusággal kerülhettek a vádlottak padjára.
Forrás: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára | 
