|
Az Oscar-díjas Saul fia című film alkotói és a múzeum közös kezdeményezésének célja, hogy összegyűjtsék a holokauszt idején megölt magyar állampolgárságú gyermekáldozatok nevét, és méltóképpen örökítsék meg sorsukat a nemzeti és az európai emlékezet számára
-----------------------------------------------------------------------------------------
Nemes Jeles László fővédnökségével Saul Gyermekei Emlékprogram indul, melynek célja: megismertetni a világgal a magyar gyermekáldozatokat. A kutatóknak több százmillió dokumentumot kell majd átvizsgálni.
A cikk borítóképén látható három gyermek nagymamájukkal lépdel Auschwitzban a biztos pusztulás felé, a gázkamrába. Utolsó lépéseiket egy SS-tiszt örökítette meg. Ez a kép szimbolizálja a nemrég indult Saul Gyermekei Emlékprogramot, melynek résztvevői azt remélik, hogy évek múlva a képen látható gyermekek „a kamera felé fordulnak”, s mindenki megtudja, kik voltak ők valójában.
Az emlékprogram fővédnöke Nemes Jeles László, a Saul fia Oscar-díjas rendezője, aki alkotótársaival együtt a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárral közösen állít emléket a holokauszt ideje alatt származásuk miatt meggyilkolt gyermekeknek. Az emlékprogram hétfői sajtótájékoztatóján többször hangsúlyozták, hogy nem kizárólag az áldozatok névsorát ismertetnék meg a világgal, hanem minél több személyes történetet szeretnének olyan pontosan megismerni, amennyire csak lehet:
honnan származott a gyermek, honnan hová vitték, hogyan és milyen körülmények között vesztette életét.
Nem példátlan, hogy egy filmes rendező a filmje után a témához kapcsolódóan, de más formában folytatja a munkát. Rajna Gábor, a Saul fia producere is azt tapasztalta, hogy a nézőket nem kizárólag a film, hanem a téma is érdekelte, így nem meglepő, hogy a film egyfajta folytatásaként belefogtak az emlékprogramba. Steven Spielberg, a Schindler listája után is indított egy projektet, mely során ötvenkétezer interjút készített holokauszt túlélőkkel.
Tíz ország sírjait kell felkutatni
A holokausztkor több mint félmillió magyar zsidót öltek meg, 430 ezret deportáltak. Auschwitz-Birkenauban minden harmadik áldozat magyar volt.
„Átlagosan egy populáció 20-25 százalékát teszik ki a 18 éves kor alattiak, s bár pontos számot nem ismerünk, százezer magyar gyermekáldozatról beszélünk” – magyarázta Vági Zoltán, történész, aki azt is hozzátette, hogy nehéz dolguk lesz, hiszen a magyar származású zsidókat több mint négyszáz helyre vitték el.
Ez azt jelenti, hogy az előttük álló, évekig tartó kutatómunka során legalább tíz ország jelölt vagy jelöletlen sírjait kell felkutatniuk, hogy megtalálják ezeket a gyerekeket. De kutatnak levéltárakban is, illetve egykori iskolatársak, közeli barátok és szomszédok beszámolóira is számítanak.
„Komáromban találkoztunk egy nénivel, aki elmondta, hogy ott ahol beszélgetünk, az utca túloldalán, a lépcsőn ültek az iskolatársai. A nénit nem engedte át hozzájuk a csendőr.
Ez volt az utolsó kép az iskolatársairól, akiket aztán elvittek.
Miközben ezt mesélte, könnyezett, mi pedig írtuk a neveket” – részletezte a történész, hogyan is néz ki a kutatómunka a gyakorlatban.
Még ma is élnének az áldozatok
A programban résztvevők is tudják, hogy a legnagyobb gyászt a gyermekáldozatok váltják ki, egy gyermek elvesztése semmihez sem hasonlítható. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója, Toronyi Zsuzsanna is elismerte, hogy mind emocionálisan, mind mentálisan megterhelő erről beszélni, ugyanakkor a múzeumnál felkészült szakemberek segítenek az áldozatok ma élő társainak, hogy képesek legyenek beszámolni a borzalmakról.
Arra is rámutattak, most van az utolsó lehetőség, hogy megismerjük a holokauszt gyermekáldozatait. Gondoljunk csak bele, milyen életkorú emberekről van szó. A holokauszt ideje alatt 18 évesek ma már elmúltak volna kilencvenévesek, az akkoriban születettek is már túl lennének a hetvenen. Miközben idősebb rokonaik vagy szintén áldozatok, vagy már nem élnek, egykori kortársaik beszámolóinál aligha találni hitelesebb forrást.
Évek múlva lesz csak eredmény
Az elkövetkezendő években több százmillió dokumentumot kell átvizsgálnia a kutatókból és önkéntesekből álló csoportnak. De a koncentrációs táborok igazgatási szervezeti által készített dokumentumokban, illetve a holokauszt áldozatainak fennmaradt visszaemlékezéseiben is találhatnak a kutatás szempontjából fontos információkat. Csak érzékeltetésképp: egy háromezer fős, hetvenéves fogolylistán embert próbáló feladat lesz kiszűrni a magyar gyermekáldozatokat. A listán a név, a szám, a nemzetiség (a magyarok jele U betű volt, az Ungarn első betűjéből) szerepeltek, s ha nagy szerencséje van a kutatóknak, a születési időt is feltüntették a névsorban.
A résztvevők nem titkolt vágya, hogy a Saul fia című film nemzetközi népszerűsége miatt nagyobb figyelem hárul az emlékprogramra, hogy ne csak határon belül, de azon kívül élők beszámolói is eljussanak a kutatókhoz. Ezért azt kérik, hogy akinek van tudomása a holokauszt idején elhurcolt gyermek(ek)ről, az töltse ki a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár honlapjáról magyarul és angolul is letölthető adatlapot, és küldje be a saul@milev.hu email címre. A múzeum további kérdések esetén a +361-413-5547 telefonszámon várja a hívásokat.
Forrás:
hirado.hu | Elindították a Saul Gyermekei Emlékprogramot
ZOOM | Százezer magyar gyermekkel végeztek a holokauszt idején, de alig tudjuk, kik voltak | 
