Kezdőlap Újdonságok Kereső Egyesület Levelezés Aktualitások Kutatás Adattárak Történetek Médiatár Partnereink RSS
 Jelentkezés rendezvényekre 
  
 Sablonok 
 Eseménynaptár 
 Híreink 
 Felhívások 
 Előadásokról 
 beszámoló 
 Rendezvények 
 Találkozók,
 összejövetelek képei 
 Kirándulások 
 Kiadványok 
 Matrikula 

Az híreinket lásd a

MACSE hivatalos facebook oldalán

MACSE - facebook

KORÁBBI HÍREINKET AZ ALÁBBIAKBAN LEHET MEGTEKINTENI:

2018.05.02. Beszámoló: Sztálin katonái Ausztriában 1945-1955 - Konferencia2018-05-09 06:43:55

SZTÁLIN KATONÁI AUSZTRIÁBAN 1945-1955 - konferencia az Andrássy Egyetemen
Szűcs János MACSE tag beszámolója

Az MTA II. világháború története albizottság, az Andrássy Universität Budapest és az Osztrák Kulturális Fórum - Österreichisches Kulturforum Budapest „Két ország – egy háború“ című előadássorozatának első eseménye, mely a szovjet megszállás kutatásának forrásait és történetírási módszereit vitatja meg.

Előadók:
*Barbara Stelzl-Marx (Boltzmann Intézet Grácz) Sztálin katonái Ausztriában. A szovjet megszállás 1945-1955
*Szabó Csaba (MNL) Az orosz-magyar levéltári kapcsolatok jelenlegi helyzete, a kutatási lehetőségek

Hozzászólások:
Baráth Magdolna (ÁBTL)
Pihurik Judit (SZTE)
Stark Tamás (MTA BTK)

A konferenciára, 2018. május 2.-n került sor az Andrássy Egyetem (Festetics palota) tükörtermében. Barbara Stelzl-Marxismertette Ausztria felszabadítását, majd megszállását a békeszerződésig.

Az első szovjet katona, Magyarország felől 1945. március 28.-án lépett osztrák földre, majd a békeszerződést követően 1955-ben hagyta el az országot. A 2. és a 3. Ukrán front személyi állománya, mintegy 400 ezer szovjet katona tartózkodott Ausztriában 10 év alatt.

Politikai, közigazgatási, gazdasági, kulturális és személyi szinteken mutatta be a megszállás különféle aspektusait. Megállapítható, hogy a katonákat „kulturális sokk” érte, hiszen amit tapasztaltak, az ellentétben állt a propagandával. Az életszínvonal sokkal magasabb szinten állt, mint amelyet ők otthon megismertek. (Egy tiszt, azt írta haza, hogy itt tágas lakásban laknak az emberek, van élelem, szépen ruházkodnak, mindenkinek van órája, otthon pedig sajnos minden hiányzik. Kizárták a pártból, lefokozták és Szibériába száműzték)

Ausztriát is négy megszálló zónára osztották, mint Németországot.

Az orosz titkosszolgálatok gőzerővel dolgoztak, 153 kémet fogtak el, ebből 100 főt ki is végeztek. Magyar példát is mondott: Berényi József (született: Bp.,1913) szovjet ellenes tevékenységért ítélték halálra. Az NKDV Baden városában működött.

Gazdasági téren a sorállomány havonta 5 kg-os csomagot küldhettek haza, a tisztek többet, a tábornokok pedig vagonszámra pakolták az elkobzott holmit. Ugyanúgy, mint Magyarországon „jóvátétel címén”, egész gyárakat, üzemeket szereltek le és indítottak a Szovjetunió felé.

Személyi szintről el mondotta hogy, becslések szerint 200 ezer nemi erőszak lehetett, ebből 30 ezer gyermek született.

A családegyesítésre is mondott egy példát. Egy szovjet tiszt nem akart visszamenni a Szovjetunióba, párkapcsolatba lépett –egy Pécsi származású magyar asszonnyal, akitől gyermeke is született- átszöktek az USA zónába. Ott éltek 3 évig, majd egyszer csak a férfi eltűnt, az asszony gondolta, hogy az NKDV rabolta el ezért utána ment a szovjet zónába. Ott elfogták és kivégezték. A gyermek az SOS gyermekfaluba került és 1975-ben a Vöröskereszt segítségével megtalálta orosz rokonait.

A megszállók gyermekei Ausztriában nem TABÚ téma, mint Magyarországon.

Ausztria 30 ezer hadifogoly adatát szerezték meg tárgyalások alapján. (Személyi karton+ részletes anyag.)

A hozzászólásokban, az Orosz Föderációban a levéltári kutatások sajátosságairól hallhattunk. A magyar kutatók hozzávetőlegesen azt már feltárták, hogy melyek azok az orosz levéltárak, ahol magyar vonatkozású adatok találhatóak. Kutatni nehéz, körülményes, bizalmatlanság tapasztalható, személyes kapcsolatok kiépítése szükséges, egyénileg szinte lehetetlen, hiányzik az intézményi háttér!

Szabó Csaba az Országos Levéltár főigazgatója számadatokkal bizonyította, hogy mennyire szükséges volna erre a területre összpontosítanunk. Minden európai ország előttünk jár az orosz levéltárakkal kapcsolatosan. A II. világháború alatt becslések alapján 480-540 ezer magyar katona fordult meg orosz területeken a lágerokban. A bizánci típusú diktatúrák sajátossága, hogy minden személyi mozgást írásban rögzítenek. Ez azt jelenti, hogy aki ott fogságba esett, beteg lett, átszállították egyik táborból a másikba, elhunyt, eltemették erről okmányokat vezettek. A KARTONON részletesen: név, szül. év, apja neve, ország és lakhely, foglalkozás+ JELENTÉSEK (Gémkapocs hiányában összevarrták az iratokat.) Ezek az adatok különböző lelőhelyeken találhatók.

Jelcin a 90-es évek elején 67 ezer nevet tartalmazó névsort adott át, a hadifoglyokról. Ez képezi a hadifogoly.hu keresőprogram alapját. (A Hadtörténeti Intézet működteti) De hol van a többi kb. 410 ezer személy adata?

Miniszteri szintű egyezmény született – még Hiller István minisztersége alatt – a magyar vonatkozású anyagok kutatásáról. Itt volna az idő új egyezmény megkötéséről, illetve a régi megújításáról. Az utóbbi hat évben stagnált az ott folyó kutatás. Az volna az ideális, ha magasabb szintű egyezmény jönne létre. (Tárgyalás ebben a témában, még nem indult meg.)

Az Ausztriával kötött levéltári egyezmény, amely egyedülálló a világon 8 éves kitartó tárgyalások eredményeként született. Ennek alapján dolgozik a Bécsi Levéltári Kirendeltség 1926 óta. A horvátok 2 éve próbálkoznak, de még nem született megállapodás.

A Szovjetunió területén 2millió hadifogoly tartózkodott, a legnagyobb létszámban 600 ezer a magyar nemzetiségűek száma.

Az adatok kiszolgáltatásáért az Orosz Föderáció levéltárai fizetést kérnek. A japánok 4 Eurót fizettek személyenként a hadifogoly névsorért. Alku kérdése, ki hogyan tudott megegyezni. A mi tárgyalásainkon jelenleg 80 Euró Cent a tarifa. Beszorozva 120 millió Ft jönne ki. Az Országos Levéltár költségvetése olyan kicsi, hogy a Bécsi Kirendeltségen dolgozóinkat is a Külügyminisztérium fizeti.(Ha úgy nézem a 120 millió Ft nem tétel egy 15 milliárdos országos költségvetésben.) Minden ország lekörözött bennünket, szlovák, cseh, lengyel, román, olasz, nem beszélve a németekről. Hadifogoly anyagok tekintetében külön alkut kötöttek és megegyeztek az orosz levéltárakkal.

Baráth Magdolna (ABTL) kutató javasolta, hogy létre kellene hozni egy INTÉZMÉNYT, amely a kutatók mögött állna, akár virtuálisan is. Addig kellene lépni, ameddig vannak oroszul tudó kutatók. A jelenlegi albizottságban csak a középkorral foglalkozó történészek vannak, hadtörténész egyáltalán nincs is köztük! Sürget az idő!

Kutatható adatbázisok:
www.katonakagulagon.hu
www.gulag.hbml.hu
www.hadifogoly.hu

A fenti adatbázisok a MACSE honlapjáról is elérhetőek!

Szücs János
MACSE tag

Beküldő: Szűcs János
 
  Többféle hírt szeretnénk
  itt megjelentetni:
  • Az Egyesület életének híreit.
  • A családkutatók munkáját érintő, fontosnak ítélt híreket.
  • A kutatótársaktól kapott híreket.

© MACSE - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  Postacím : 1025 Budapest Cseppkő utca 33     koordinator@macse.hu 
Gyorskereső  -  Oldaltérkép  -  Adatvédelmi szabályzat  -  Szerzői jogok   -  Impresszum