"A Tegyepusztán birtokos Tegyey család egyik nő tagja, Tegyey Katalin noszlopi Noszlopy Ferenc felesége lett. Ma is beszélnek az öregek Noszlopon, felidézik csodás "feltámadásának" históriáját. A nemesasszony jelentős vagyont halmozott fel, különösen kedvelte az értékes ékszereket. Halálát valamikor a XVIII. század végén egy torkán akadt túrógombóc okozta. A falu keleti végén emelt, különálló családi kriptába temették. A hideg januári napon korán sötétedett, a kőművesek nem végeztek a sírbolt bejáratának visszafalazásával. Ezt használták ki az éppen Noszlop környékén tanyázó vándor cigányok, és feltörték Tegyey Katalin koporsóját. Amikor nyakláncától próbálták megszabadítani, kiesett a torkába szorult falat, váratlanul magához tért, és felült. A sírrablók hanyatt-homlok menekültek, még a lámpájukat is a kriptában felejtették, Tegyey Katalin pedig lámpával a kezében hazasétált. A gyászoló család s a rokonság halotti tort ült. A nemesasszony két fia a vagyonon osztozkodott, a harmadik, a legkisebb félrehúzódott, anyját siratta. Némelyek szerint elsőként a cselédlány ismerte fel Tegyey Katalint, s rögvest szörnyethalt. Gyermekei és a rokonok egy ideig bámulták, aztán kirohantak. Egyedül a legkisebbik fia maradt, aki azt kérdezte tőle: "Anyám, élsz, vagy a szellemed van itt?" A boldog válasz így hangzott: "Élek, édes fiam!" Miután megölelték egymást, Tegyei Katalin elmesélte "feltámadása" történetét. Másnap Noszlopon és a környező falvakban közhírré tették, hogy Noszlopy Ferenc özvegye ezer-ezer forinttal kívánja jutalmazni családi kriptájuk feltörőit, élete megmentőit. De senki sem jelentkezett a jutalompénzért. A nemesasszony hét, mások szerint tizenhat évvel élte túl "első halálát"."
A noszlopi templom falán/templomkertben ott az esetről megemlékező tábla, vagyis a katolikus egyház is elismerte az esetet.
Forrás: Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül. 1901.
Gyűjtötte: Németh József
|