A levéltár kutatótermében alig fértünk, mert kb. 45 érdeklődő jelent meg. Először a levéltár igazgatónője, Dr. Szabó Jolán üdvözölte az egybegyűlteket, majd Kovács Melinda (Heves Megyei Levéltár, főlevéltáros) ismertette a magyarországi anyakönyvezés történetét.

Külön kitért az egyes felekezetek anyakönyveinek Heves megyei eloszlására, ami szerint Heves Vármegyében a római katolikus anyakönyvek túlnyomó többségben vannak. A legkorábbi római katolikus anyakönyv az 1654-ben kezdődő gyöngyösi, az egri 1688-ban indul, de csak néhány további településen kezdődik a XVII. században az anyakönyvezés, a legtöbb a XVIII. század első felében indul.

Református anyakönyvek is léteznek, de tisztán „református település” nagyon kevés van. Azok főleg a Tisza mentén, észak-keleten és a városokban vannak. A legkorábbi református anyakönyvek a poroszlói (1724), az átányi (1727) és a noszvaji (1727).

Evangélikus felekezetek szintén csak a városokban léteznek.

Az izraeliták anyakönyvezése csak a nagyobb településeken folyt, és a legkorábbi anyakönyvek a pásztói (1839), az egri (1840) és a tiszafüredi (1840).

Fontos és érdekes megemlíteni, hogy a Heves Megyei Levéltárban a mai Heves megye teljes területére vonatkozó anyakönyvek másodpéldányai mellett, a megyétől 1950-ben elcsatolt települések (pl. tiszafüredi járás, Pásztó és környéke) anyakönyveit is itt őrzik.

Kondorné Látkóczki Erzsébet (Heves Megyei Levéltár, főlevéltáros) a kezdők és a témában járatlanok részére adott tanácsokat. Többek között, hogy fontos lehet minden adat, amit a családtagoktól és rokonoktól be tudunk szerezni. Felhívta a figyelmet a családi legendák jelentőségére, mert sokszor az is iránymutatásul szolgálhat.

Lényeges tartotta kiemelni, hogy a családfakutatás nemcsak megtanulható, de bátran elkezdheti az is, akinek semmilyen előképzettsége sincs. Úgymond, majd menetközben beletanul, ha megvan benne a lelkesedés, ami amúgy is elengedhetetlen az eredményes és sikeres kutatáshoz. Senkinek ne vegye kedvét, ha valamit nem talál meg: a kutatás során a negatív találat is találat. Mindenkit arra biztatott, hogy saját maga kutassa fel a családfáját, mert a professzionális családfakutatók által készített anyag készhez vétele során nem tudja megélni igazán a felfedezés élményét.

Az anyakönyvek közül a legtöbb adatot (és az elágazásokat) a házassági anyakönyv nyújtja, ezért egy teljesen ismeretlen ág kutatásánál a házassági bejegyzésekkel a kezdők is gyorsan felépíthetnek egy vázat, amire később ráépíthetik a születési, halálozási ill. egyéb bejegyzésekből nyert adatot.

Elhangzott, hogy a Heves megyei állami anyakönyvek képei már teljesen elérhetőek a mormonoknál: a születési anyakönyvek 1917-ig, a házassági 1947-ig és a halotti 1977-ig. A hatályos törvények szerint idén (a születési a.k.) 1921-ig, (a házassági a.k.) 1951-ig és (a halotti a.k.) 1981-ig kutathatóak. A mormonoknál nem elérhető, de már kutatható évkörök anyakönyvei a levéltárban hozzáférhetőek.

Segítséget jelenthet ugyan az internetes mormon adatbázis, de mivel azt nem magyar anyanyelvűek digitalizálták, kritikusan kell fogadni a találatokat, és emiatt sokféle keresőkérdés kell ugyanazon cél elérése érdekében. Bár tagadhatatlan, gyakran előfordul, hogy onnan lehet új lendületet kapni egy-egy elakadt ág kutatásához.

Az anyakönyveken kívül érdekesek lehetnek a különféle adó-, lélek- és népesség-összeírások is, melyek egy része (a XVIII. elejétől) a HML-ben elérhető.

Felajánlotta, hogy a kutatóteremben a levéltár munkatársai szívesen adnak tanácsot bárkinek, aki vállalja a kutatás kalandját.

A Heves Megyei Levéltár tervezi, hogy a náluk őrzött anyakönyvek leírásának részletes listáját felteszi a honlapjára, ezzel könnyítve a kutatók felkészülését. Jelenleg is létezik a lista levéltári segédletként a kutatóteremben. (De fotózni egyelőre nem engedik!)

B. Gál Edit (Mátra Múzeum, Gyöngyös, főmuzeológus - történész) hosszú évek óta kutatja az Orczy családot. Ennek kapcsán nyert egyik tapasztalatát osztotta meg a hallgatósággal. Az Orczy család báró rangot szerzett tagja, Orczy István születési időpontjának tisztázása alapos kutatást és fejtörést okozott. A Somogy megyei származású család e tagja Vas megyében, Kőszeg mellett született és Gyöngyösön halt meg 1749-ben. Az egymásnak ellentmondó feljegyzések, és a család nevének korábbi eltérő írásmódja (Arczi, Arczill, Orczill) miatt az anyakönyveken túlmutató levéltári kutatásra volt szükség, hogy születése idejét bizonyítani lehessen.

Beniczky Péter (Eger, gyógyszerész) amatőr családfakutató a kutatás élvezetéről, szépségeiről és gyötrelmeiről mesélt. Évek óta kutatja a Beniczkyek családfáját, állítása szerint hatalmas anyagot gyűjtött már össze a Beniczky család Nógrád megyei ágával kapcsolatban. A nyugat-felvidéki ágra még nem is volt ideje, pedig Pozsonyban, a Szlovák Állami Levéltárban állítólag 9 fm-t tesz ki a Beniczky családi levéltár iratanyaga.

Megemlítette, hogy diákkora után „fertőzte meg” a családfakutatás (azóta Egerben él), pedig diákként Budapesten sokkal több lehetősége lett volna a kutatásra. Nem is beszélve arról, hogy ellenszélben kell kutatnia, mert a családja felesleges időpocsékolásnak tartja az egész „dögkeresést”!!!

Reméli, hogy valamikor össze tud állítani az anyagból egy könyvet. A feljegyzéseit szívesen megosztja azzal, aki érdeklődik a Beniczkyek iránt. (Elérhetősége nálam van.)

A program kötetlen beszélgetéssel zárult.

Bővebben: http://www.hevesarchiv.hu/id-285-rendezvenyeink.html

Beküldő : Tenki Mihály