|
a MACSE Balatonfüredi Asztaltársaságának (MACSE-BFA) 2015. október 20-ai találkozásáról
Megalakulásunk utáni 2. gyűlésünket Balatonfüreden, a Városi Könyvtárban tartottuk. (Balatonfüred, Kossuth u. 35.)
Jelenlévők: Baán Beáta, Elek Miklós, Mahler Wolfgang Otto, Németh József, Németh Ákosné, Sárovits Hajnalka, Szijártó Balázs, Szopó Lívia, Tóth Attila, Töreky András
Még gyűlés előtt jelezte Sárovits Hajnalka könyvtárigazgató, hogy egy sajnálatos félreértés miatt a Helytörténeti Egyesület tagjainak nem ment ki a meghívó. (Őszintén sajnáljuk, legközelebb, reméljük, itt lesznek.)
Ugyanő nyitotta meg rendezvényünket, megerősítve azt, hogy a könyvtár –előre egyeztetett időpontokban- helyet ad rendezvényeinknek, biztosítva az előadásainkhoz szükséges technikát is.
Németh József a MACSE részéről megköszönte ezt, majd röviden vázolta az eddig történteket, célkitűzéseinket. Két fő célkitűzést jelölt meg az asztaltársaság céljai között, az egyik az egymással történő személyes tapasztalatcsere, amiről a mai találkozónk is szól, a másik, hogy legyen egy közös projekt, amely helytörténeti szempontból is hasznos és a MACSE adatbázis állományát is növeli, ez a balatonfüredi, már bezárt temetők pusztuló sírjainak felmérése.
Ez után előadóink, tagjaink következtek.
Baán Beáta
elmondta, hogy régi családfa-kutató, a rögzítést még pausz-papíron kezdte, és csak hosszas keresés után talált rá a GenoPro programra. Ez azonban „bejött neki”. A program jogdíjas változatát 2008-ban 15 ezer Ft körüli összegért szerezte be, azóta is ezt használja, a frissítésekkel óvatos, inkább nem kéri őket. Ezt követően ismertette a program működését, amelyet jelen emlékeztetőben nem részletezek, mert akik ismerik, azoknak újdonság nem lenne bene, akik pedig nem, azok számára a programot nem lehet egy összefoglalóban leírni. (Érvényes ez a következő előadás FTM programjára is.) Bea saját kutatásaiból, a Drexler és Korenika/Kronekker családból hozott példákat az alkalmazásra, majd a Bárány család Johannájáról mesélt el egy érdekes történetet, miszerint az ő ősét Bárány Jankának hívták és nem Johannának, de mivel a zsidótörvények leszármazási igazolásakor ügyvédjük Jankát nem talált, de Johannát igen, így ő szerepel a papírjukon. Néhány évvel ezelőtt viszont megtalálta a valódi Jankát, akit Joannának anyakönyveztek („h” nélkül.) A saját honlapját fejleszti jelenleg, amire sok ideje elmegy. Családfái a MACSE honlapján olvashatóak, még az egyesület megalakulása előtt a radix levelezőlista tagja volt.
Felvetések:
Sárovits Hajni: Lehetőséget nyújt az adatbázis a vércsoportok felvitelére, ezt is érdemes lenne kihasználni.
Szijártó Balázs: Web-lapra exportálás technikai megoldása?
Érdekességként Bea még elmesélte, hogy Korenika Sándor nevű őse még harcolt Napóleon ellen, kinek volt egy Sámuel nevű testvére, aki nem volt egy házasuló típus, a 6. gyermek után vette el a gyermekek anyját, de közben születtek más anyától is gyermekei.
Mahler Wolfgang Otto
azzal kezdte, hogy ő, mint sváb-kutató tévedés, mert ő nem sváb, hanem brandenburgi, és a másik tévedés a meghívóban, hogy 30 éve él Magyarországon, mert pontosan 40 éve, 1975-ben költözött Balatonfüredre házasodás okán. Tíz éve kezdte el kutatni felesége családját, de először vakvágányon járt, mert, mint később kiderült a Csángó családnév magyarított, az eredeti név Czipf volt, hidegkúti német telepesek leszármazottja. Ez újabb lendületet adott kutatásainak, kiderítette, hogy a családnév először Barnagon jelent meg 1714-ben. Egy évet töltött azzal, hogy kijegyzetelte a Veszprém Megyei Levéltárban az összes Czipf adatot, aztán rájött, hogy ez így nem működik, és a családok összefonódásai révén újra nekiállt, de már teljes községi anyakönyvi állományok rögzítésének. Jelenleg Barnag, Vöröstó, Hidegkút, Nagyvázsony és Veszprémfajsz szinte teljes állományával rendelkezik, az általa használt FTM (Family Tree Maker 2010) programban dolgozik, jelenleg 64.820 ember adatait tárolja. (A program német változatát használja, ez az ancestry.de tagok számára 60 euro fél évente.) 15 generáció, 4606 helység van az adatbázisában. Felesége legkorábbi ismert őse Jakob Zipff az 1600-as évek elejéről, ehhez azonban el kellene mennie kutatni Németországba, ahol nagyon szétesőek a szálak, mert a vallási hovatartozásokban sem lehetünk biztosak ebben az időben. Az áttelepülő ős az előbb említett Jakob fia, Joannes Georgius Zipff (1700-1759) volt, Klippenheimweiler nevű faluból az elzászi részről.
Wolfgang ezt követően konkrét példákon bemutatta az FTM program lehetőségeit, és előadása végén egy érdekes adatot is közölt: ha ő ki akarná nyomtatni az adatállományát, az jelenleg kb. 10 ezer oldalnyi lenne. Ezért nem teszi.
A gyűlésből hátralévő időben még megbeszéltük legközelebbi találkozásunk időpontját, -Hajnival egyeztetve- amely november 24-én 16.30 órakor lenne a Városi Könyvtárban. Erre az alkalomra csak kötetlen beszélgetést tervezünk, eszmecserét egymás között, új tagok bevonását. Szándékaink szerint kiemelt hangsúlyt kapna a beszélgetésen Balatonfüred régi temetőinek felmérése, Németh Ákosné Rácz Lídia ismertetőjében, mint az Asztaltársaság egyik olyan programja, amely helytörténetileg is fontos lenne. A felméréshez Németh József is elmondja, mivel tudna ehhez ő hozzájárulni, valamint a sírok fotózásáról is szó lenne (Pető Piroska), illetve a sírokban nyugvók életrajzi adatairól.
|
