|
Résztvevők: Baán Beáta, Elek Miklós, Mahler Wolfgang Otto, Németh Ákosné Rácz Lídia, Németh József, Sárköziné Sárovits Hajnalka, Szíjártó Balázs, Szopó Lívia, Rózsa Etelka, Tálos Géza, Tóth Attila, Somogyi Zsigmond, Szelle Zoltán, Miklós Tamás, Légrádi Lászlóné, Tánczos Hajnalka, Farkas Gyuláné, Budai László.
Németh József köszöntötte a résztvevőket, bevezetésül elmondta, hogy ez egy szabad szerveződés, a közös szenvedély, a családtörténet kutatás tart bennünket össze. Egymástól okosodunk, eddig nem hívtunk külső előadót, a mai előadónk sem igazán nevezhető külsősnek, hiszen Piroska néni a környéken kutató társunk.
Kerkápoly Piroska elmondta, hogy az egész családkutatása úgy kezdődött, hogy a szentantalfai postától amikor nyugdíjba ment, akkor hirtelen sok ideje lett. Ekkor állt neki családfát kutatni. Kezdetnek irodalmi támpontja volt, mert Eötvös Károly a Balatoni utazás c. könyvében levezette a család történetét. Kezdetben a környékbeli plébániákon, településeken kutatott, aztán Budapesten, majd Veszprémben, levéltárakban. Az 1600-as évek közepéig tudta visszavezetni a családfáját, kinyomozott sok jelenlegi leszármazottat is, még kanadai, horvátországi származottakat is. Szervezett egy családi találkozót is, ahol nagyon sokan megjelentek. Ezt követően ismertette családfáját, sajnos előadásának ezt a részét nem tudta szemlélteni, mert csak papír alapon volt meg a családfája, kis méretben. Később azonban nagyon sok fotót vetített le az egyes családtagokról, és a család történetét fűszerező történeteket is mesélt. Kérdésre elmondta, hogy a Kerkápoly (következetesen –li-nek ejtette a végét) családnév eredetére két elképzelés is van, az egyik szerint a Zala megyei Kerka polje (azaz a Kerka-patak melletti síkság) a névadó, egy másik verzió szerint a Kér magyar törzs és a Kapoly név összevonásából alakult ki. A nemességet II. Lipóttól kapták, sajnos a nemeslevél jelenlegi holléte ismeretlen, egy rossz minőségű fotó maradt róla. Beszélt a família híres embereiről is, többek között ükapjáról, Kerkápoly Istvánról, Zala vármegye alispánjáról, országgyűlési követről, aki Balatonudvariból birtokcsere következtében került Kővágóörsre. Ő élénken részt vett a reformkor történéseiben, Balatonarácson téglagyárat hozott létre, a balatonfüredi színházépítésben is sokat segített, sőt ő ragaszkodott ahhoz, hogy színészlakások is épüljenek a színészeknek. Az ő unokatestvére volt Kerkápoly Károly, az Andrássy-kormány pénzügyminiszere. Egy harmadik híres családtag Kerkápoly Mór volt, Jókai és Petőfi iskolatársa (a pápai református kollégium falán emléktábla őrzi nevüket), 1848-as huszár őrnagy. Megmutatta Haynau saját kezével aláírt halálos ítéletét, amelyet 1850-ben várfogságra változtattak.
Érzékletesen beszélt a kővágóörsi Kerkápoly-kriptáról. Akkoriban, amikor 2012-ben régészek (Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum, S. Perémi Ágota és Rainer Pál) jelenlétében nyittatta fel a kriptát, a sajtó is felfigyelt az esetre. A teljesen elhanyagolt állapotban lévő, egyébként védett műemlék kripta Kővágóörs egy már lezárt temetőjében található. Felnyitásakor borzalmas állapotokat találtak, amely nem meglepő, egy lyukon át az mászhatott be, aki akart, a csontok egy sarokban összedobálva hevertek, a koporsókat ellopták, mindössze 3 fakeresztet találtak és ceruzával falra írt neveket. Piroska néni a saját padlásán tárolta a csontokat a felújítás ideje alatt, amelyet saját pénzéből finanszírozott. Mint megállapították, a kriptában ükapja, annak 2. felesége, egy leánygyermekük, valamint két, kiskorukban elhalt gyermekük nyugodott. Célja, hogy minél több Kerkápoly a kriptában leljen végső nyugalomra, egy személyt már sikerült exhumáltatnia. Hogy a gazdátlan temetőnek legyen gazdája, Piroska néni megvásárolta a korábban téesz tulajdonban lévő temető területét, és azóta ő gondoskodik a rendben tartásáról.
Szóba került a monoszlói világháborús emlékmű is, erről Piroska néni elmondta, hogy nagyon zavarta, hogy szülőfalujában senki nem állított emléket a háborús hősöknek, ezért úgy döntött, hogy saját pénzén állít egyet. Az emlékmű szoboralakja egy katonát formáz, amelyet hősi halált halt bátyjáról mintázott meg a művész.
Kutatásai, kripta felújítása és emlékmű állítása mellett még arra is volt ideje, hogy megírja a szentantalfai postahivatal történetét, amelyet nagy nehézségek árán sikerült kiadnia. Jelenleg is dolgozik egy könyvön, ugyanis kb. 400, az 1. és 2. világháborúból Szentantalfára hazaírt levél került a tulajdonába, ezeket szeretné megjelentetni, a számítógépre átírás azonban már problémát jelent számára, és sajnos az unokái sem tudnak mindig segíteni neki. (Később felmerült, hogy segíthetnénk neki ebben.)
Végezetül a jelenlévők a kapcsolódó családokról, a Forintos és Mórocza családról érdeklődtek Piroska nénitől, aki készségesen válaszolt a kérdésekre, sőt egyik Forintos ősével készült házassági szerződés is előkerült.
Kívánunk további jó egészséget a most 84 éves Piroska néninek, és kívánjuk, hogy terveiből minél többet megvalósíthasson!
Az emlékeztetőt készítette: Németh József
|
