|
Márkod határában állt Vataháza falut a tatárok dúlták fel, megmaradt lakosai Márkodra költöztek. 1910-ben még 650 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 316 lakosa volt, melyből 303 magyar és 13 cigány. Református temploma 1824 és 1826 között épült a falu keleti részén. Régi temploma egy fatemplom volt, mely a nyugati részen egy dombon állt és a 18. században költöztették le a faluba. (Forrás Wikipédia)
A Márkod települési családkönyv-et a márkodi református anyakönyvek fotómásolatai alapján készítettem el, melyet Kocs János bocsájtott a rendelkezésemre. Az adatok az 1792-tól 1848. évvel bezárólag a kereszteltek, az 1793-tól 1919. évvel bezárólag az esketettek és az 1792-től 1848. évvel bezárólag a temetettek anyakönyvi adatait tartalmazzák. Feltüntetésre kerültek továbbá az 1880. évi népszámlálás adatai is, melyek során további beazonosítások váltak lehetővé.
Az anyakönyvekben nem csak és kizárólag Márkod településen élő személyek, hanem a környező települések polgárai is nagy számban szerepelnek. Ilyenek: Nyárádselye, Nyárádmagyarós, Nyárádszereda, Berekeresztúr, Székelybere, Erdőcsinád, Mája stb.
Az anykönyvi adatokat bejegyezte: 1795 -1807 Gombási Mihály, 1808-1813 Tályai Sámuel, 1813-1821 Agyagosi Mihály, 1821-1867 Antal Zsigmond, 1867-1919 Kovács Nándor 1919. után Fosztó György
A fotó másolatok némelyike életlen, illetve az anyakönyvben tett bejegyzések több helyen nehezen vagy egyáltalán nem olvashatóak, így kis számban előfordulhatnak téves nevek illetve adatok. A család- illetve keresztneveket a ma használatos formában tüntettem fel. Tekintettel arra, hogy az anyakönyvezett családnevek többsége (Marton, Siklódi, Kovács, Sükösd, Kacsó, Csont stb.) meghatározó mértékű gyakorisággal fordul elő (nem ritkák az azonos családnevű házastársak), így előfordulhatnak téves rokoni kapcsolatok is. Mindezen egyezőtlenségeket kérem jelezni.
Ahol nem volt adat a szülők egyikére, ott az N N jelet alkalmaztam.
|
